Valljuk be, nekünk, magyaroknak nem erősségünk a nyelvtudás. Nem csoda, ha az idegen eredetű márkanevekkel is meggyűlik a bajunk. A cikk összeállításakor bizony nekem is volt pár aha-élményem.
Tegyük hozzá, nagyon vékony jég ez a téma. Nincs egyértelmű szabály az idegen eredetű szavak kiejtésére, így az idő és a népakarat dönti el, hogy a forrásnyelvnek megfelelő kiejtés vagy pedig egy a magyar száj ízének jobban tetsző verzió lesz-e a győztes. Sőt, még az is megeshet, hogy végül több elfogadott forma is fennmarad.
Tehát nem mindig elegendő a szó eredetének ismerete. Ha mégis ragaszkodunk hozzá, könnyen keveredhetünk a bunkóság vagy a sznobság vádjába. Jó példa erre az a sportriporter, aki a gyermekkorától műkorcsolyázó, de időközben nővé érett Anett Pötzsch (az utolsó öt betű kiejtése [cs]) láttán így szólt: „Hogy megnőtt a kis Pötzsch!”
Auchan – A kreatívan “madaras teszkóként” is emlegetett francia hipermarketlánc nevét sokféleképpen hallhatjuk. Találkoztam már az ‘auhan’ kiejtéssel is, de gyakori az angol ‘ocean’ szó mintájára az ‘ósön’, ‘osán’ is. Ez utóbbi kettő áll a legközelebb a valósághoz, pontosabban a forrásnyelvnek megfelelő kiejtéshez: ‘osan’.
Bershka – Gyakran cserélik fel eme nemzetközi márka nevében a kezdőbetűket, s így lesz belőle ‘breska’ vagy épp ‘breszka’. Előforduló verziók még a ‘bercska’ és a ‘berszka’ is. Sokan angol céget sejtenek a név mögött, s ezért használják ez utóbbi kiejtést. Valójában azonban spanyol vállalat, így ha ennek szeretnénk megfelelni, akkor a rövid á-val ejtett ‘berszká’ lesz a leginkább helyes.
Boeing – Még a média neves képviselőitől is sokszor hallhatjuk a ‘bőing’ formát, forráshelyesen azonban ‘bóing’. Előbbi is értelmes, csak akkor külön kell írni: ‘bő ing’.:) A repülőgépeket gyártó cég alapítója, a német származású Wilhelm eredetileg valóban Böing néven született, de később nevet változtatott.
Cartier – Az ékszerészek királyaként is emlegetett francia műhelyt 1847-ben alapították. Nevét sokféleképpen hallottam már kiejteni, a ‘kárter’-től a ‘kártyié’-ig szinte minden verziója előfordul a mindennapokban. Ha minden igaz, akkor a ‘kártié’ áll a legközelebb a forrásnyelvi kiejtéshez.
Chicco – Az olasz babaápolási termékeket forgalmazó cég nevét idehaza sokan ‘csikó’-nak ejtik, amihez talán a magyar csikó szónak is lehet némi köze. Képzettársítás a vállalat termékei és a ló kicsinyének képe között.:) Esetleg a spanyol nyelv is bejátszhat, hiszen ott valóban cs-nek ejtjük a ch-t. Az olasz nyelvben azonban nem a chi, che, hanem a ci, ce kezdetű szavakat ejtjük cs-vel. A chi, che betűkapcsolatokban a h pont azt jelöli, hogy itt nem megy végbe az úgynevezett lágyítás, marad a kemény k. Vagyis olaszosan ‘kikko’ a márka neve.
Douglas – Sokak szerint ‘dáglesz’, úgy mint a ‘májkül’.:) Kevesen tudják, hogy a bolthálózat nem angol eredetű, hanem német, ezért nem állja meg a helyét az előbbi angolos kiejtés. Állítólag a cég az állásinterjúin ezzel a kérdéssel is szűri a jelentkezőket. Helyesen tehát ‘duglasz’.
Hermés – A magyar nyelvben Hermészként ismert görög mitológiai alak után sokan a márka nevét is ‘hermész’-ként ejtik. A divatmárka azonban francia eredetű, még az 1800-as évek elején alapították. Eleinte lovaskocsikat és lovas felszereléseket készítettek az európai nemesek számára, később nyergeltek át a divatiparra.:). 1929-ben mutatták be a divatház első női kollekcióját. Ettől a momentumtól számít a divatvilág egyik legjelentősebb szereplőjének. A francia eredetnek megfelelően pedig ‘ermesz’-nek ejtjük a nevét.
Jysk – A dán bútorbolt kiejtése hasonló mértékű problémát jelent az emberek számára, mint amikor a náluk vásárolt bútorokat kell a mellékelt egy szem imbuszkulccsal összeszerelni. Jellemző a ‘jiszk’, ‘jiszik’, ‘dzsiszk’ verzió. A dán nyelvben az y-t általában ü-nek ejtik, így a márkát is ‘jüszk’-nek kellene mondani.
Levi’s – Bár meglehetősen régóta jelen van nyelvünkben ez a farmermárka, s eddig nagyon nem is vitatták a ‘lévisz’-ként való kiejtését, az utóbbi időben mégis egyre több helyen látom, hallom, hogy amolyan ‘ámerikásan’ ezt valójában ‘lívájz’-nak kellene ejteni. Azt hiszem, ez egy tipikus példa arra, amikor egy szó nem az eredeti kiejtésnek, hanem a magyarnak sokkal kényelmesebb verzióban honosodott meg, s amelyet már nem is nagyon lehet majd felülírni.
Lidl – Mikor Lidi néni lemegy a ‘lidli’-be, ugye. Megkérdezték magát a céget is a kiejtésről, amely a magyar nyelvnek meglehetősen nyelvtörő ‘lidl’ választ adta a kérdésre.
Mitsubishi – Legismertebb tévesztése a ‘micsubicsi’. A japán márka helyesen ‘micubisi’. Bár ha igazán szőrszálhasogató akarok lenni, akkor fontos azt is megjegyezni, hogy a japán nyelv nem ismeri az u hangot, így igazából azt kellene mondanunk, hogy ‘micübisi’. (Azt pedig, hogy a japán kiejtésnek megfelelve a Suzuki is valójában ‘szüdzüki’ lenne, már nem is merem külön bekezdésben megírni.)
Moschino – A fiatalos olasz divatmárka napjainkban nagyon trendinek számít. Németes írásképe miatt hajlamosak vagyunk ‘mosínó’-nak ejteni, valójában azonban a ‘moszkínó’ lenne a megfelelő.
Nike – Sokáig feszültek egymásnak a ‘nájki’ és a ‘nájk’ képviselői. Utóbbiak angol tudásukra és például a bike szó ‘bájk’-ként való ejtését hozták fel érvként. A tavaly 50 éves márka neve ugyan valóban angol, de ógörög eredettel, hiszen eredetileg Niké istennőről kapta a nevét, így még angolul is két szótaggal ejtendő: ‘náj-ki’.
Reserved – Érdekes, hogy éttermek asztalán látva a többség tudja az angol szó helyes kiejtését, márkaként mégis gondot okoz. Gyakori formája a sziszegős ‘reszerved’, ‘riszörved’, de talán a ‘rizörvd’ kiejtéssel leszünk a legközelebb a (forrásnyelvnek megfelelő) valósághoz.
Shiseido – A világ egyik legrégebbi kozmetikai márkáját 1872-ben alapították Japánban. A márka kiejtésének sok verziója volt hallható már, a ‘siseidó’-n keresztül a ‘siszejdó’-ig. Aki a japán eredetnek megfelelően ‘seszéjdó’-nak mondja, az teszi helyesen.
Spar – Talán nem is gondolnánk, de még ez az egyszerű négybetűs szó is tud problémát okozni. Ismert a ‘szpár’, de a fonetikusan kiejtett ‘spar’ verzió is. A német kiejtést követve helyesen ‘spár’, s valljuk be, a magyarnak is talán ez a legkevésbé nyelvtörő.
Vogue – Ha francia szó és g van benne, hajlamosak vagyunk zs-nek ejteni, így lesz ebből a szóból is ‘vózs’, ‘vúzs’ stb. A vogue szó valóban francia származású, de nem minden zs, ami francia. A gue végződés egyszerűen csak g. Tehát ‘vóg’.