Ha postán küldjük el anyagunkat az ügyfélnek, akkor a legelső, amit meglát tőlünk, az a címzés. Ha már itt hibákkal találkozik, nem sok esélyünk marad arra, hogy bizalommal fogadja mindazt, ami amúgy a levélben áll.

Többségünk már annyi levelet, csomagot adott fel az évek során, hogy rutinból, pillanatok alatt töltjük ki a megszokott módon és sablonok szerint a címzés mezőit. De vajon belegondoltunk már akár csak egyszer is, hogy helyesen tesszük-e? Vagy a berögzült szokásaink egyben az ügyfeleink által elsőként megpillantható hibáink is?

Szinte mindenki ismeri és alkalmazza a Magyar Posta címzési útmutatóját, ami meglehetősen egyszerű és érthető is:

Gipsz Jakab
Sohafalva
Végtelen utca 99.
1111

Sorozatunkban a címzés minden egyes pontját külön is átnézzük, illetve körbejárjuk az egyéb idevonatkozó érdekességeket is.

A helyes sorrend tehát:

• név/cégnév;
• település;
• utca, házszám, emelet, ajtó;
• irányítószám.

A név:

A magyar helyesírás régi törekvése, hogy az írásban megkülönböztesse a tulajdonneveket (Béla) a köznevektől (macska), ezért azokat nagybetűvel írjuk. Mindig. A vezeték- és a keresztneveket is.:)

Az asszonyneveknek – bár kikopóban vannak – a következő formáit ismeri el a szabálykönyv:

(Példánkban a férj vezetékneve Nagy, a feleség leánykori neve Kovács Anna.)

Nagy Jánosné, Nagy Jánosné Kovács Anna, Nagyné Kovács Anna, Nagy Anna, illetve ha valaki férjhezmenetele után is a lánynevét tartja meg, Kovács Anna. Ugyan nem hivatalos, de használják még az N. Kovács Anna formát is.

Nem helyes a -né képző és a név közé szóközt vagy vesszőt tenni! Pl.: Nagy né Kovács Anna. De a szül. rövidítés beiktatása is felesleges. Pl.: Nagyné szül. Kovács Anna.

A nevek előtt gyakran előforduló idősebb, ifjabb, doktor, özvegy szavakat, illetve rövidítésüket (ifj., id., dr., özv.) kis- és nagybetűvel is írhatjuk. Hogy épp melyik a helyes, az attól függ, hol használjuk. Levélcímzésben, aláírásban, illetve ha oszlopba rendezve sorolunk fel neveket, akkor nagybetűvel írjuk őket. Ha azonban egy mondat belsejében szerepelnek, akkor már kisbetűvel írjuk őket. Esetünkben tehát az első szabály a fontos:

Az idősebb, ifjabb, doktor, özvegy szavakat, illetve rövidítésüket a levélcímzésben nagybetűvel írjuk. Pl.: Dr. Nagy Antal.

Az intézmények és cégek nevét is nagybetűvel írjuk: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság, Pécsi Nevelőintézet, Tolmácsi Általános Iskola, Szegedi Nemzeti Színház.

Ha egy intézmény valamelyik alintézménye vagy egyéb nagyobb egysége a címzettünk, akkor ügyeljünk rá, hogy annak a neve is tulajdonnévnek minősül, vagyis azt is nagybetűvel írjuk. Pl.: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya.

Az ilyen szerkezeteket címzésnél külön sorba illik írni:

Magyar Tudományos Akadémia

Nyelvtudományi Intézete

vagy

Budapesti Műszaki Egyetem

Építészmérnöki Kar

Cégnév lévén a kft., bt., rt., zrt., kht. cégformátumokat is nagybetűvel írjuk a címzésben. Pl.: Hungarofest Kht., Líra és Lant Zrt., Marker Bt., Olimpia Kft.

A sorozat következő részeiben átnézzük a települések, utcanevek, házszámok, irányítószámok helyesírását, de kitérünk más idekapcsolódó témákra is. Érdemes lesz visszanézni!