„Megjelent az Édes Anyanyelvünk 2010. évi első száma. A nyelvhasználat, a szókincs- és a kommunikációs viszonyok változása most is kiemelt témakörök. Olvashatunk A magyar nyelv nagyszótárának keletkezési körülményeiről, és annak szakmai körökben aratott sikereiről Gerstner Károly tollából, és az is kötőszó mondatbeli helyzetét firtató Elekfi László kérdésfeltevéséről, hogy az irodalmi nyelv vagy az érthetőség legyen a mérvadó a kötőszóhasználatban. Balázs Géza cikke a lassan feledésbe merülő pénzekről, mint például a fillér, krajcár vagy fabatka, kifejezetten aktuális, ha az euró (euro) és forint, vagy ha a minket Európában körülvevő népek pénznemeinek viszonyát szemléljük. Akadnak olyan szavaink is, melyeket általánosan ismert jelentésüktől eltérően használnak, ezért Büky László néhány példa segítségével mutatja be írásában az anno, a korc és az ájtatos manó valódi jelentését.

Minya Károly olyan szavakat gyűjtött össze különböző nyelvekből, melyek hangalakja véletlenszerűen megegyezik néhány magyar szóéval. Az angol, német, spanyol, francia, dán, de még az eszperantó nyelvben is akadnak ilyen példák, sőt az író kedélyesen megjegyzi, hogy neki is osztoznia kell a Minya néven, méghozzá egy egyiptomi várossal. A nyelvek közötti kapcsolatokkal foglalkozik H. Tóth István és Radek Patloka is, akik a magyar az orosz és a cseh szleng világába kalauzolnak, és megállapítják, hogy mindenhol vannak olyan generációk, akik keresik a nyelvi megfelelőket a hasonló élethelyzetekre. Ez köti össze őket. Cikkében Tasnádi Edit is nyelvi kapcsolatokat elemez, ő azonban a történelmi török nyelvi hatásokkal foglalkozik, korszakokra lebontva azt, szókincsbeli példákkal alátámasztva. Horváth Péter a rövidítések szabályszerűségein töpreng, megpróbál rövidítési tendenciákat megállapítani, azonban a példák sorolása közben rengeteg kivétellel is találkozik.

Az olvasólámpa rovatban Balázs Géza és Takács Szilvia közös munkája, a Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe, Komoróczy György Édes Anyanyelvünk, és Kósa András tankönyvírási segédletét méltatják. Mindhárom könyv hiánypótló a maga területén, hasznos és értékes munka. Ebben a számban olvashatjuk még a 2009. évi Lőrincze-díjasok, Dr. Bozsik Gabriella és Dr. Nagy L. János méltatását.
A cikkek mellett az olvasó tájékozódhat az anyanyelvápoló mozgalom híreiről, eseményeiről, válaszokat kaphat különböző helyesírási kérdésekre, megismerkedhet új szavakkal és kifejezésekkel. Grétsy László Pontozó című rovatában pedig érdekes rejtvényekkel találkozhat.

Az Édes Anyanyelvünk újság a 2009-es Kazinczy-emlékév tiszteletére egy melléklettel készült. A Kazinczy munkásságát méltató, emléke előtt tisztelgő írások, valamint az emlékév eseménytörténetének összefoglalása kapott itt helyet. Olvasható itt egy beszélgetés Radványi Györggyel, A Magyar Nyelv Múzeuma tervezőjével, aki elmondja, hogyan valósulhatott meg az 1994-ben csak álomnak tűnő vállalkozás. A mellékletet egy Kazinczy Ferencről szóló színvonalas szellemi vetélkedő zárja. A rejtvények megoldását 2010. március 31-ig várják a szerkesztőség címére.”

Forrás: Anyanyelvápolók Szövetsége

A folyóirat az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapjáról, illetve innen is letölthető.

Itt megtalálod, de akár le is töltheted!

A magyar helyesírást a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Helyesírási Bizottsága szabályozza úgynevezett helyesírási szabályzatok kiadásával. A legutóbbi, ma is hatályos mű 1984-ben jelent meg (tizenegyedik kiadás), azóta csak utánnyomásait adták ki. Tévesen terjedt el, hogy már a tizenkettedik kiadás is megjelent, az valójában csak a tizenegyedik kiadás tizenkettedik lenyomata.:)

Története:

1832: Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai (Magyar Tudományos Akadémia, akkori nevén: Magyar Tudós Társaság)
1877: A magyar helyesírás elvei és szabályai
1901: A magyar helyesírás szabályai – az előzőhöz képest változatlan
1922: (azonos címmel)
1923: (azonos címmel)
1927: (azonos címmel)
1931: (azonos címmel)
1936: (azonos címmel)
1937: (azonos címmel)
1938: (azonos címmel)
1940: (azonos címmel)
1950: (azonos címmel)
1954: (azonos címmel)
1984: (azonos címmel)

Korunk azóta jelentősen meghaladta az ebben szereplő szókincset, így ha olyan szavakra vagyunk kíváncsiak, amelyek 1984-ben még nem léteztek, nem voltak használatosak, akkor érdemes egyéb szótárakat is igénybe venni. Az először 1999-ben, majd utána több utánnyomásban is megjelent Magyar helyesírási szótár 140 000 magyar szó és szókapcsolat írásmódját tartalmazza. A jelenlegi legfrissebb és legbővebb helyesírási útmutató és példatár az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve, amely közli és értelmezi is az AkH. szabályait, útmutatást ad azokon a részterületeken is, melyeket a szabályzat nem tárgyal, szótári része pedig 210 000-nél is több szóalakot tartalmaz.