Nem köntörfalazok, kezdem a válasszal: marketingszakértő, egybeírjuk. Hiába írják olyan sokan külön – hibásan -, hiába ajánlja még a Google is a helytelen verziót, ha rákeresünk.:)

Igyekszem egyszerűen, logikus gondolkodással levezetni, mikor írjuk a szakértő szót egybe, és mikor külön attól a területtől, amelynek a szakértője valaki.

Különböztessünk meg három esetet. Így ha később elakadunk egy szakértői terület helyesírásánál, akkor elég végigfuttatnunk a három szituációt, és aszerint, hogy melyiknek felel meg a kérdésünk, máris el tudjuk dönteni, külön vagy egybe kell azt írni.

Ha a terület, amelynek szakértője valaki, i-re végződik (i képzős), akkor mindig különírjuk. Lásd jogi szakértő, katonai szakértő, élelmezési szakértő stb.

Ha a terület, amelynek szakértője valaki, egyben egy szakma is, akkor különírjuk. Lásd mérnök szakértő, közgazdász szakértő, építész szakértő stb. (Az orvosszakértő kivétel, azt egybeírjuk.)

Egyetlen egy esetben írjuk egybe, akkor ha konkrétan valaminek a szakértője valaki. Lásd borszakértő, elmeszakértő, írásszakértő, marketingszakértő.:)

Zárójelben jegyzem meg, ha ez utóbbi esetben a szótagok száma meghaladja a hatot, akkor kötőjellel írjuk. Lásd élelmiszer-szakértő.

A legtöbb nyelvhasználó tapasztalataim szerint szinte automatikusan kötőjelet tesz az idegen szó és a toldalék közé (például *cowboy-nak), feltehetőleg azért, hogy világosan jelezze, idegen test van a mondatban. Pedig az akadémiai helyesírás szerint ezeket a találkozásokat épp fordítva kell jelölni: az úgynevezett néma hang és a magyarban különösnek számító betűtalálkozások kivételével

– guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; joliot-curie-s, châlons-sur-marne-i (ezek az evangélium igéi, akarom mondani, a szabályzat példái) –

minden toldalékolt idegen szó szótöve egybeírandó a toldalékkal (azaz a helyesírás szerint cowboynak, Hawaiin, Daewooval, Waterlooban; Sopianaet, Anjouk – és persze: Madáchcsal, Kossuthtal).

Ezért általában az téveszt kevesebbet, aki bátran egybeírja ezeket a szóalakokat, hiszen a kivételek köre igen-igen szűk, gyakorlatilag a nem ejtett szóvégi e betű, meg a háromnál rendszerint több betűből álló szóvégek tartoznak ide (-ier, -ais, -eaux, -eaud, -eault és a többi).

Próbáljuk ki: kezdjük el begépelni a szinonima szót a Google keresőjébe, és figyeljük meg, milyen lehetőségeket ajánl fel!

A felajánlott tíz lehetőségből hetet (!) helytelenül írtak le. De ami ennél is meglepőbb, hogy a legtöbb találat, szám szerint 818 000 az egyik hibás verzióhoz tartozik.

A helytelen írásmód elterjedésének oka az, hogy összekeveredett a fejekben a szinonímia és a szinonima szavak helyesírása. „A szinonímia, azaz rokonértelműség az a jelenség, amikor egy fogalmat több különféle szóval is kifejezhetünk. Szinonimák, vagyis rokon értelműek azok a szavak, amelyek különböző alakúak, de azonos vagy hasonló dolgot jelentenek.” (Forrás: Wikipédia)

Tehát: a szinonímiát hosszú í-vel, a szinonima és annak egyéb alakjait (pl. szinonimák, szinonimája, szinonimái, szinonim) rövid i-vel írjuk.

„145. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv; a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom; a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború; stb.”

Tény, hogy az ünnepek, a nevezetesebb napok erős érzelmi töltése miatt szinte belső kényszert érzünk arra, hogy például a karácsonyi üdvözlőlapon a jókívánságunk minden egyes szavát nagybetűvel írjuk, mégis: helyesen kisbetűvel írjuk mind a karácsony, mind az új év szavakat.

Pl.: Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak!

Így, ha egy mód van rá, akkor szokjunk le a „Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Kívánunk!” tartalmú képeslapokról!

Köszönjük a kérdést Bezzeg Szilviának!

Video meliora proboque deteriora sequor. Látom a jót, és mégis a rosszat cselekedem.

Napjainkban dívik a webvideók használata, de az esetek többségében már maga a videó szó leírásakor bajba kerül az ember. Öntsünk tiszta vizet a pohárba! A szabály nagyon egyszerű, egyszer kell csak megjegyezni.

Ha a videó szó önállóan vagy egy összetett szó utótagjaként áll, akkor hosszú ó-val írjuk azt.

Pl.: Ez egy jó videó! Ki készítette ezt a videót? Videóra vetted az esti filmet? Te is készítesz webvideót?

Ha a videó szó egy összetett szó első tagjaként szerepel (pl. videoszerkesztő, videofelvétel), akkor mindig rövid o-val írjuk.

Pl.: Ezt a filmet Sony Vegas videoszerkesztővel vágtam meg.

Itt szúrnék közbe egy szabályt a többszörösen összetett szavakról: Ha a szó kettőnél több egyébként önállóan is értelmes szóból áll, akkor csak hat szótagig írjuk őket egybe. Ha ennél hosszabb, akkor keressük meg benne a két fő részt, és ezek határánál kötőjellel válasszuk el őket! Pl.: dokumentumfilm-bemutató.

Ha a videó szót igeként használjuk, szintén hosszú ó-val írjuk.

Pl.: Géza Katival videózik. Ne videózz ma sokáig!

Ugye, hogy nem bonyolult? Ha mégis elakadnál valahol a videó szó helyesírásával, írd meg a hozzászólásodban!

Ha feliratkozol a hírlevelemre, és ezt jelzed is nekem a hirlevel [kukac] netlektor.hu e-mail címen, akkor cserébe kapsz egy gyűjteményt, amelyben összegyűjtöttem a leggyakoribb videós szavakat és helyesírásukat. A tárgymezőbe, kérlek, írd be, hogy videó!

Ha postán küldjük el anyagunkat az ügyfélnek, akkor a legelső, amit meglát tőlünk, az a címzés. Ha már itt hibákkal találkozik, nem sok esélyünk marad arra, hogy bizalommal fogadja mindazt, ami amúgy a levélben áll.

Többségünk már annyi levelet, csomagot adott fel az évek során, hogy rutinból, pillanatok alatt töltjük ki a megszokott módon és sablonok szerint a címzés mezőit. De vajon belegondoltunk már akár csak egyszer is, hogy helyesen tesszük-e? Vagy a berögzült szokásaink egyben az ügyfeleink által elsőként megpillantható hibáink is?

Szinte mindenki ismeri és alkalmazza a Magyar Posta címzési útmutatóját, ami meglehetősen egyszerű és érthető is:

Gipsz Jakab
Sohafalva
Végtelen utca 99.
1111

Sorozatunkban a címzés minden egyes pontját külön is átnézzük, illetve körbejárjuk az egyéb idevonatkozó érdekességeket is.

A helyes sorrend tehát:

• név/cégnév;
• település;
• utca, házszám, emelet, ajtó;
• irányítószám.

A név:

A magyar helyesírás régi törekvése, hogy az írásban megkülönböztesse a tulajdonneveket (Béla) a köznevektől (macska), ezért azokat nagybetűvel írjuk. Mindig. A vezeték- és a keresztneveket is.:)

Az asszonyneveknek – bár kikopóban vannak – a következő formáit ismeri el a szabálykönyv:

(Példánkban a férj vezetékneve Nagy, a feleség leánykori neve Kovács Anna.)

Nagy Jánosné, Nagy Jánosné Kovács Anna, Nagyné Kovács Anna, Nagy Anna, illetve ha valaki férjhezmenetele után is a lánynevét tartja meg, Kovács Anna. Ugyan nem hivatalos, de használják még az N. Kovács Anna formát is.

Nem helyes a -né képző és a név közé szóközt vagy vesszőt tenni! Pl.: Nagy né Kovács Anna. De a szül. rövidítés beiktatása is felesleges. Pl.: Nagyné szül. Kovács Anna.

A nevek előtt gyakran előforduló idősebb, ifjabb, doktor, özvegy szavakat, illetve rövidítésüket (ifj., id., dr., özv.) kis- és nagybetűvel is írhatjuk. Hogy épp melyik a helyes, az attól függ, hol használjuk. Levélcímzésben, aláírásban, illetve ha oszlopba rendezve sorolunk fel neveket, akkor nagybetűvel írjuk őket. Ha azonban egy mondat belsejében szerepelnek, akkor már kisbetűvel írjuk őket. Esetünkben tehát az első szabály a fontos:

Az idősebb, ifjabb, doktor, özvegy szavakat, illetve rövidítésüket a levélcímzésben nagybetűvel írjuk. Pl.: Dr. Nagy Antal.

Az intézmények és cégek nevét is nagybetűvel írjuk: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság, Pécsi Nevelőintézet, Tolmácsi Általános Iskola, Szegedi Nemzeti Színház.

Ha egy intézmény valamelyik alintézménye vagy egyéb nagyobb egysége a címzettünk, akkor ügyeljünk rá, hogy annak a neve is tulajdonnévnek minősül, vagyis azt is nagybetűvel írjuk. Pl.: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya.

Az ilyen szerkezeteket címzésnél külön sorba illik írni:

Magyar Tudományos Akadémia

Nyelvtudományi Intézete

vagy

Budapesti Műszaki Egyetem

Építészmérnöki Kar

Cégnév lévén a kft., bt., rt., zrt., kht. cégformátumokat is nagybetűvel írjuk a címzésben. Pl.: Hungarofest Kht., Líra és Lant Zrt., Marker Bt., Olimpia Kft.

A sorozat következő részeiben átnézzük a települések, utcanevek, házszámok, irányítószámok helyesírását, de kitérünk más idekapcsolódó témákra is. Érdemes lesz visszanézni!