Nem köntörfalazok, kezdem a válasszal: marketingszakértő, egybeírjuk. Hiába írják olyan sokan külön – hibásan -, hiába ajánlja még a Google is a helytelen verziót, ha rákeresünk.:)

Igyekszem egyszerűen, logikus gondolkodással levezetni, mikor írjuk a szakértő szót egybe, és mikor külön attól a területtől, amelynek a szakértője valaki.

Különböztessünk meg három esetet. Így ha később elakadunk egy szakértői terület helyesírásánál, akkor elég végigfuttatnunk a három szituációt, és aszerint, hogy melyiknek felel meg a kérdésünk, máris el tudjuk dönteni, külön vagy egybe kell azt írni.

Ha a terület, amelynek szakértője valaki, i-re végződik (i képzős), akkor mindig különírjuk. Lásd jogi szakértő, katonai szakértő, élelmezési szakértő stb.

Ha a terület, amelynek szakértője valaki, egyben egy szakma is, akkor különírjuk. Lásd mérnök szakértő, közgazdász szakértő, építész szakértő stb. (Az orvosszakértő kivétel, azt egybeírjuk.)

Egyetlen egy esetben írjuk egybe, akkor ha konkrétan valaminek a szakértője valaki. Lásd borszakértő, elmeszakértő, írásszakértő, marketingszakértő.:)

Zárójelben jegyzem meg, ha ez utóbbi esetben a szótagok száma meghaladja a hatot, akkor kötőjellel írjuk. Lásd élelmiszer-szakértő.

A tipográfia három kötőjelet ismer, a divizt (-), a félkvirtmínuszt (en dash, –) és kvirtmínuszt (em dash, —). A magyar helyesírás ebből kettőt használ, a divizt kötőjelnek, a félkvirtmínuszt pedig gondolatjelnek (esetenként, szerintem megtévesztően, nagykötőjelnek) nevezi. Lássuk, milyen szabályok vonatkoznak ezekre.

Kötőjel (diviz)

A kötőjel a legkevésbé problematikus írásjelünk, a nyelvhasználó ezt teszi ki a legtöbbször.

• Kötőjelet teszünk az olyan összetett szavakban, amelyekben a szóelemek határán három azonos, mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé (például: sakk-kör, Széll-lel).
• A szóismétlések, a szóösszetételek és az ikerszók esetében az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy, néha-néha, orrán-száján, gizes-gazos, meg-megállt.
• Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja, rendszerint csak az utolsó, illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában: tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal; gépgyártó, -szerelő és -javító üzem.
• Kétezren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz.
• Tulajdonnevekhez a főneveket és a belőlük képzett mellékneveket kötőjellel kapcsoljuk: Afrika-kutató, József Attila-díj.
• A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak, Csepel-sziget.
• Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e, merre menjünk?
• Mind a betűkkel, mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk, ha a kapcsolat hozzávetőlegességet, vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember), nyolc-tíz (napra); 5-6 (darab), 10-12 (éves).
• Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor a három azonos, mássalhangzó közvetlen találkozását, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: dzsessz-szerű
• Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló nevekhez a képzőket: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; New York-i.
• Kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez a képzőket: Eötvös-féle, Népszabadság-beli (cikk) stb.
• Kötőjellel fűzzük hozzá a néma betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t,  Montreux-ig.
• Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz a toldalékokat: 12-t, 6%-kal, az MTA-tól.
• Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint.

Gondolatjel

Kezdődnek a problémák. Az irodai szövegszerkesztő automatikus javítása, úgymond, a „kötőjelet (- -) gondolatjelre cseréli (–)”. És általában ez az egyetlen ismert lehetőség, hogy gondolatjelet varázsoljunk a szövegünkbe. A Windows billentyűzetén ugyanis nem egyszerű előkeresni a gondolatjelet, sokan fel is adják a kikutatását. Az é és á alatti kötőjelet Shifttel együtt lenyomva aláhúzást kapunk. A numerikus billentyűzeten már nagyobb sikerrel járunk: a Ctrl + numerikus mínusz már gondolatjelet eredményez (az AltGr-rel együtt pedig em dasht). Bekapcsolt Num Lock mellett az Alt + 0150 számkombináció beírása is gondolatjelet mutat. A Word igyekszik javítani kötőjeleinket, de gondot okoz, ha a gondolatjel után más írásjel következik (például –,), ilyenkor elmarad az automatikus korrekció.

Mikor is van szükségünk gondolatjelre?

• Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük. Ha egy összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat, ezt a közbevetett mondatot vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük.
• Ha ez a közbevetett szó, szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba, az írásjelet a közbevetés után, vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójel második tagja után ki kell tenni. Ha az idéző mondat követi az idézetet, gondolatjellel kapcsoljuk, és kisbetűvel kezdjük. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük, a pontot azonban nem: „Ó, megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti.
• Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait, de ennek jelzésére nem idézőjeleket, hanem gondolatjeleket szokás használni. Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait, gondolatjel van előttük, utánuk viszont nincs. Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait, ezeket gondolatjelpár fogja közre. Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva, a megszakítás után újabb gondolatjel következik. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik, és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van.
• A helyesírási tanácsadó által nagykötőjelnek hívott gondolatjelet szavak között a következő esetekben szokás használni:
• Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár), francia–spanyol (határ), Osztrák–Magyar Monarchia. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. szótárban), (láttam az) angol–brazilt (ti. mérkőzést), német–franciás (ti. szakos)
• Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: Videoton–Haladáson (ti. mérkőzésen).
• Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat, amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs, Duna–Majna–Rajna-csatorna; 1983–1984. évi, a 128–9. lapon, az I–IV. osztályban, Ménesi út 11–13.; az első–negyedik osztályban, kelet–nyugat irányban, a tavasz–nyár folyamán, június–július hónapban; stb.Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. e. 753 – i. sz. 456. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át, budapest–bécsi, tavaszi–nyári, június–júliusi; 1848–49-ben.
• Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, Apollo–11-es.

Kvirtmínusz — (Alt+0151 v. AltGr+-)

A magyar szövegekben nincs ilyen írásjel, angolban a félkvirtmínusz helyett használják. Különbség, hogy előtte és utána nincs szóköz.

A legtöbb nyelvhasználó tapasztalataim szerint szinte automatikusan kötőjelet tesz az idegen szó és a toldalék közé (például *cowboy-nak), feltehetőleg azért, hogy világosan jelezze, idegen test van a mondatban. Pedig az akadémiai helyesírás szerint ezeket a találkozásokat épp fordítva kell jelölni: az úgynevezett néma hang és a magyarban különösnek számító betűtalálkozások kivételével

– guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; joliot-curie-s, châlons-sur-marne-i (ezek az evangélium igéi, akarom mondani, a szabályzat példái) –

minden toldalékolt idegen szó szótöve egybeírandó a toldalékkal (azaz a helyesírás szerint cowboynak, Hawaiin, Daewooval, Waterlooban; Sopianaet, Anjouk – és persze: Madáchcsal, Kossuthtal).

Ezért általában az téveszt kevesebbet, aki bátran egybeírja ezeket a szóalakokat, hiszen a kivételek köre igen-igen szűk, gyakorlatilag a nem ejtett szóvégi e betű, meg a háromnál rendszerint több betűből álló szóvégek tartoznak ide (-ier, -ais, -eaux, -eaud, -eault és a többi).

Dr. Ken Smithnek, a brit Buckinhamshire New University tanárának meglepő ötlete támadt: sok évnyi bosszankodás után most azt javasolja, fogadják el a legáltalánosabb helyesírási hibákat az egyes szavak változataiként. Smith ugyanis unja, hogy kriminológia professzorként diákjai helyesírási bakiktól hemzsegő írásait kell javítgatnia.Az ember azt gondolná, ha egy egyetemi oktató helyesírási hibáktól hemzsegő dolgozatokat kap kézhez, határozott lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy azok kicsit gyakrabban vegyék kezükbe a helyesírási kéziszótárt. Egy brit tanár azonban annyira belefáradt az apró bakik javítgatásába, hogy jóval radikálisabb megoldást javasolt: helyesírási amnesztiát kért a húsz leggyakoribb hiba számára.Dr. Ken Smith arra biztatja a felsőoktatási intézmények oktatóit, hogy a jövőben ne vegyék észre azt a húsz bakit, amelyet a leggyakrabban követnek el a hallgatók – tekintsenek úgy az „alternatív” megoldásokra, mint a standard helyesírás változataira. Az akadémikus kegyelem vonatkozna a „February” (február), „ignore” (figyelmen kívül hagy) és „speech” (beszéd) szavakra is, melyeket a diákok előszeretettel írnak le „r” nélkül „Febuary”-ként, „e” nélkül „ignor”-ként. A „speech” esetében általában a második „e”-t „a”-ra cserélik.

Forrás: Origo.

Próbáljuk ki: kezdjük el begépelni a szinonima szót a Google keresőjébe, és figyeljük meg, milyen lehetőségeket ajánl fel!

A felajánlott tíz lehetőségből hetet (!) helytelenül írtak le. De ami ennél is meglepőbb, hogy a legtöbb találat, szám szerint 818 000 az egyik hibás verzióhoz tartozik.

A helytelen írásmód elterjedésének oka az, hogy összekeveredett a fejekben a szinonímia és a szinonima szavak helyesírása. „A szinonímia, azaz rokonértelműség az a jelenség, amikor egy fogalmat több különféle szóval is kifejezhetünk. Szinonimák, vagyis rokon értelműek azok a szavak, amelyek különböző alakúak, de azonos vagy hasonló dolgot jelentenek.” (Forrás: Wikipédia)

Tehát: a szinonímiát hosszú í-vel, a szinonima és annak egyéb alakjait (pl. szinonimák, szinonimája, szinonimái, szinonim) rövid i-vel írjuk.

Néztem a tévét, s a Walmark egyik vitaminját reklámozták éppen, amikor bevillant az egyik korábbi bejegyzésemhez mellékelt kép. Ez:

Ezt a képet használtam illusztrációként az ünnepi jókívánságok helyesírásáról szóló írásomban, mivel ezen épp hibásan szerepel az a bizonyos mondat. Bár ezt a mondatot rengetegen írják le helytelenül, így terjedt el a köztudatban, mégis: az én szememben a céget jellemzi, mégpedig negatívan. Így amikor a termékük reklámját láttam a tévében, csak ez jutott róluk az eszembe, s nem is érdekelt, mit hirdetnek, hogy az a termék jó-e stb. Megbélyegződtek, a logójukon ott a skarlát betű.

Hihetetlen, de az emberek tényleg így működnek! Nem győzöm elmondani: senkinek sem adódik második alkalma a jó első jó benyomásra. Lehet, hogy megvonod a vállad, amikor a sales szövegeidet írod, amikor blogolsz, amikor bármilyen írásos úton szólsz az ügyfeleidhez, célcsoportodhoz: kit érdekel, ha benne marad néhány elgépelés, helyesírási hiba, hiszen fantasztikus a termékem! De ez már senkit sem fog érdekelni, ha a hibáid alapján alakul ki az emberekben az a bizonyos első benyomás. Az ő véleményüket már nem tudod soha többé pozitívvá változtatni. Ne hagyd, hogy rád süssék a skarlát betű bélyegét!

„145. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv; a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom; a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború; stb.”

Tény, hogy az ünnepek, a nevezetesebb napok erős érzelmi töltése miatt szinte belső kényszert érzünk arra, hogy például a karácsonyi üdvözlőlapon a jókívánságunk minden egyes szavát nagybetűvel írjuk, mégis: helyesen kisbetűvel írjuk mind a karácsony, mind az új év szavakat.

Pl.: Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak!

Így, ha egy mód van rá, akkor szokjunk le a „Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Kívánunk!” tartalmú képeslapokról!

Köszönjük a kérdést Bezzeg Szilviának!

Video meliora proboque deteriora sequor. Látom a jót, és mégis a rosszat cselekedem.

Napjainkban dívik a webvideók használata, de az esetek többségében már maga a videó szó leírásakor bajba kerül az ember. Öntsünk tiszta vizet a pohárba! A szabály nagyon egyszerű, egyszer kell csak megjegyezni.

Ha a videó szó önállóan vagy egy összetett szó utótagjaként áll, akkor hosszú ó-val írjuk azt.

Pl.: Ez egy jó videó! Ki készítette ezt a videót? Videóra vetted az esti filmet? Te is készítesz webvideót?

Ha a videó szó egy összetett szó első tagjaként szerepel (pl. videoszerkesztő, videofelvétel), akkor mindig rövid o-val írjuk.

Pl.: Ezt a filmet Sony Vegas videoszerkesztővel vágtam meg.

Itt szúrnék közbe egy szabályt a többszörösen összetett szavakról: Ha a szó kettőnél több egyébként önállóan is értelmes szóból áll, akkor csak hat szótagig írjuk őket egybe. Ha ennél hosszabb, akkor keressük meg benne a két fő részt, és ezek határánál kötőjellel válasszuk el őket! Pl.: dokumentumfilm-bemutató.

Ha a videó szót igeként használjuk, szintén hosszú ó-val írjuk.

Pl.: Géza Katival videózik. Ne videózz ma sokáig!

Ugye, hogy nem bonyolult? Ha mégis elakadnál valahol a videó szó helyesírásával, írd meg a hozzászólásodban!

Ha feliratkozol a hírlevelemre, és ezt jelzed is nekem a hirlevel [kukac] netlektor.hu e-mail címen, akkor cserébe kapsz egy gyűjteményt, amelyben összegyűjtöttem a leggyakoribb videós szavakat és helyesírásukat. A tárgymezőbe, kérlek, írd be, hogy videó!

Ha postán küldjük el anyagunkat az ügyfélnek, akkor a legelső, amit meglát tőlünk, az a címzés. Ha már itt hibákkal találkozik, nem sok esélyünk marad arra, hogy bizalommal fogadja mindazt, ami amúgy a levélben áll.

Többségünk már annyi levelet, csomagot adott fel az évek során, hogy rutinból, pillanatok alatt töltjük ki a megszokott módon és sablonok szerint a címzés mezőit. De vajon belegondoltunk már akár csak egyszer is, hogy helyesen tesszük-e? Vagy a berögzült szokásaink egyben az ügyfeleink által elsőként megpillantható hibáink is?

Szinte mindenki ismeri és alkalmazza a Magyar Posta címzési útmutatóját, ami meglehetősen egyszerű és érthető is:

Gipsz Jakab
Sohafalva
Végtelen utca 99.
1111

Sorozatunkban a címzés minden egyes pontját külön is átnézzük, illetve körbejárjuk az egyéb idevonatkozó érdekességeket is.

A helyes sorrend tehát:

• név/cégnév;
• település;
• utca, házszám, emelet, ajtó;
• irányítószám.

A név:

A magyar helyesírás régi törekvése, hogy az írásban megkülönböztesse a tulajdonneveket (Béla) a köznevektől (macska), ezért azokat nagybetűvel írjuk. Mindig. A vezeték- és a keresztneveket is.:)

Az asszonyneveknek – bár kikopóban vannak – a következő formáit ismeri el a szabálykönyv:

(Példánkban a férj vezetékneve Nagy, a feleség leánykori neve Kovács Anna.)

Nagy Jánosné, Nagy Jánosné Kovács Anna, Nagyné Kovács Anna, Nagy Anna, illetve ha valaki férjhezmenetele után is a lánynevét tartja meg, Kovács Anna. Ugyan nem hivatalos, de használják még az N. Kovács Anna formát is.

Nem helyes a -né képző és a név közé szóközt vagy vesszőt tenni! Pl.: Nagy né Kovács Anna. De a szül. rövidítés beiktatása is felesleges. Pl.: Nagyné szül. Kovács Anna.

A nevek előtt gyakran előforduló idősebb, ifjabb, doktor, özvegy szavakat, illetve rövidítésüket (ifj., id., dr., özv.) kis- és nagybetűvel is írhatjuk. Hogy épp melyik a helyes, az attól függ, hol használjuk. Levélcímzésben, aláírásban, illetve ha oszlopba rendezve sorolunk fel neveket, akkor nagybetűvel írjuk őket. Ha azonban egy mondat belsejében szerepelnek, akkor már kisbetűvel írjuk őket. Esetünkben tehát az első szabály a fontos:

Az idősebb, ifjabb, doktor, özvegy szavakat, illetve rövidítésüket a levélcímzésben nagybetűvel írjuk. Pl.: Dr. Nagy Antal.

Az intézmények és cégek nevét is nagybetűvel írjuk: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság, Pécsi Nevelőintézet, Tolmácsi Általános Iskola, Szegedi Nemzeti Színház.

Ha egy intézmény valamelyik alintézménye vagy egyéb nagyobb egysége a címzettünk, akkor ügyeljünk rá, hogy annak a neve is tulajdonnévnek minősül, vagyis azt is nagybetűvel írjuk. Pl.: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya.

Az ilyen szerkezeteket címzésnél külön sorba illik írni:

Magyar Tudományos Akadémia

Nyelvtudományi Intézete

vagy

Budapesti Műszaki Egyetem

Építészmérnöki Kar

Cégnév lévén a kft., bt., rt., zrt., kht. cégformátumokat is nagybetűvel írjuk a címzésben. Pl.: Hungarofest Kht., Líra és Lant Zrt., Marker Bt., Olimpia Kft.

A sorozat következő részeiben átnézzük a települések, utcanevek, házszámok, irányítószámok helyesírását, de kitérünk más idekapcsolódó témákra is. Érdemes lesz visszanézni!

A „több mint” kifejezés esetében akkor és csak akkor használunk vesszőt a több szó után, ha összehasonlításról van szó.

Pl.: A kettő több, mint az egy.

Minden más esetben vessző nélkül írjuk. Ha mégis felmerül bennünk a kérdés, ki kell-e adott esetben tenni a vesszőt, próbáljuk meg a több szót behelyettesíteni a körülbelül vagy a nagyjából szavakkal. Ha úgy is értelmes, akkor nem kell vessző.

Pl.: Ez több mint 3 méter hosszú. (Ez körülbelül 3 méter hosszú. Így is értelmes, tehát nem kell a vessző.)

Ugyanez a szabály vonatkozik a „kevesebb mint” kifejezésre is. Tehát összehasonlítás esetén ki kell tenni a vesszőt:

Pl.: Az egy kevesebb, mint a kettő.

Amennyiben a kevesebb szó helyettesíthető a körülbelül és nagyjából szavakkal, akkor pedig nem kell a vessző:

Pl.: Ez kevesebb mint egy liter. (Ez nagyjából egy liter. Így is értelmes, tehát nem kell a vessző.)