RSSÖsszes cikk "Helyesírás" kategóriában

Marketing szakértő vagy marketingszakértő?

Marketing szakértő vagy marketingszakértő?

Nem köntörfalazok, kezdem a válasszal: marketingszakértő, egybeírjuk.

Oldás és kötés

Oldás és kötés

A betűk szép sorát egy szövegben több írásjel szakíthatja meg, ezek közül talán az a bizonyos vízszintes vonal a legproblémásabb. Különösen, mert az irodai szövegszerkesztő programok automatikus javítása is néha – finoman szólva – furcsán oldja meg ezek használatát.

A helsinkii Peugeot-ok Montreux-ig hajtottak

A helsinkii Peugeot-ok Montreux-ig hajtottak

Azt veszem észre munkám során, hogy egyre több idegen szó van az elém kerülő írásokban. Ez persze szerintem nem baj, az viszont annál inkább, hogy teljes a káosz a tekintetben, hogyan kell toldalékolni ezeket a szavakat, hogy végül megtalálják helyüket a magyar mondatban.
A legtöbb nyelvhasználó tapasztalataim szerint szinte automatikusan kötőjelet tesz az idegen szó és [...]

Helyesírási amnesztia?

Helyesírási amnesztia?

Érdekes cikkre bukkantam az Origon. Nem ma íródott, de elgondolkodtató:
Dr. Ken Smithnek, a brit Buckinhamshire New University tanárának meglepő ötlete támadt: sok évnyi bosszankodás után most azt javasolja, fogadják el a legáltalánosabb helyesírási hibákat az egyes szavak változataiként. Smith ugyanis unja, hogy kriminológia professzorként diákjai helyesírási bakiktól hemzsegő írásait kell javítgatnia.Az ember azt gondolná, ha [...]

Szinonímia szinonimái

Szinonímia szinonimái

Pár napja a szinonima mint idegen szó szerepelt a Napi szó rovatunkban. A Facebookon már akkor megígértem, hogy erre a szóra még visszatérünk, ugyanis jellemzően helytelenül írják le az emberek. Tipikus példája annak, hogy miért nem lehet (csak) a Google-re hagyatkozni, ha nem tudjuk eldönteni, hogyan kell egy adott szót helyesen leírni.
Próbáljuk ki: kezdjük el [...]

Az a bizonyos skarlát betű

Az a bizonyos skarlát betű

Tudod, mi az a skarlát betű? Nem, nem a könyvre gondolok. A skarlát betű az, ami örökre, lemoshatatlanul megbélyegez.
Néztem a tévét, s a Walmark egyik vitaminját reklámozták éppen, amikor bevillant az egyik korábbi bejegyzésemhez mellékelt kép. Ez:

Ezt a képet használtam illusztrációként az ünnepi jókívánságok helyesírásáról szóló írásomban, mivel ezen épp hibásan szerepel az a bizonyos [...]

Kis karácsony vagy nagy Karácsony?

Kis karácsony vagy nagy Karácsony?

Az ünnepek kapcsán sokan elbizonytalanodnak, vajon kisbetűvel vagy nagybetűvel írjuk a karácsony és újév szavakat? A magyar helyesírás szabályai egyértelműen nyilatkozik az ügyben:
„145. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az [...]

Video meliora proboque deteriora sequor

Video meliora proboque deteriora sequor

Video meliora proboque deteriora sequor. Látom a jót, és mégis a rosszat cselekedem.
Napjainkban dívik a webvideók használata, de az esetek többségében már maga a videó szó leírásakor bajba kerül az ember. Öntsünk tiszta vizet a pohárba! A szabály nagyon egyszerű, egyszer kell csak megjegyezni.
Ha a videó szó önállóan vagy egy összetett szó utótagjaként [...]

A helyes címzés 1.

A helyes címzés 1.

Ha postán küldjük el anyagunkat az ügyfélnek, akkor a legelső, amit meglát tőlünk, az a címzés. Ha már itt hibákkal találkozik, nem sok esélyünk marad arra, hogy bizalommal fogadja mindazt, ami amúgy a levélben áll.
Többségünk már annyi levelet, csomagot adott fel az évek során, hogy rutinból, pillanatok alatt töltjük ki a megszokott módon és sablonok [...]

A kevesebb néha több – Vesszőparipa 1.

A kevesebb néha több – Vesszőparipa 1.

Helyesírásunk egyik legnehezebben megtanulható része a vessző használata. Rengeteg szabály vonatkozik rá, de ha egyszer megértjük a logikáját, vagy legalábbis megjegyezzük az alapvető szabályait, ritkán okoz majd gondot. Ebben szeretne segíteni a Vesszőparipa sorozatom, amelyben átveszem a legfontosabb előírásokat.
A „több mint” kifejezés esetében akkor és csak akkor használunk vesszőt a több szó után, ha összehasonlításról [...]