sarnyait, szerző archívuma
Sarnyai Tibor, újságíró, print és online kiadványszerkesztő. Magyar nyelv és irodalom, illetve kommunikáció szakos diplomát szerzett 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán. A Délmagyarország című megyei napilap tudósítójaként kezdte a szakmát, később a makói önkormányzat hetilapjának szerzője, olvasó- és tördelőszerkesztője lett. Jelenleg is ez a főállása.
Oldás és kötés
A betűk szép sorát egy szövegben több írásjel szakíthatja meg, ezek közül talán az a bizonyos vízszintes vonal a legproblémásabb. Különösen, mert az irodai szövegszerkesztő programok automatikus javítása is néha – finoman szólva – furcsán oldja meg ezek használatát.
A helsinkii Peugeot-ok Montreux-ig hajtottak
Azt veszem észre munkám során, hogy egyre több idegen szó van az elém kerülő írásokban. Ez persze szerintem nem baj, az viszont annál inkább, hogy teljes a káosz a tekintetben, hogyan kell toldalékolni ezeket a szavakat, hogy végül megtalálják helyüket a magyar mondatban.
A legtöbb nyelvhasználó tapasztalataim szerint szinte automatikusan kötőjelet tesz az idegen szó és [...]
Számos érveim
Pitagorasz (aki nem írt) tanítványai szerint (ők írtak) a világ őseleme (archéja) a szám. Minden számokból áll. Talán e tételt már nem osztjuk maradéktalanul, ám a számok kétségtelenül alapvető részei életünknek.
A beszédben a számok nem okoznak gondot, hiszen a szavakkal azonos módon, hangok segítségével alkotjuk meg őket. Írásban azonban több lehetőség is adott a számok [...]
Marhaságok
(Tisztelettel kérem a lektort, itt ne korrektúrázza a durva szavakat.)
Marhaszar: voltaképp ezt jelenti az óriásplakátokra ütött felirat, amely egy új álláskereső oldal reklámja. Egy közhelyes kifogás, a bullshit pecsétje és a link, ahol álmaink állását majd megtaláljuk – ez a hirdetés.
Marhaszart. A bikatrágyát. A helyzet az, hogy nem ismerek olyan magyar nyelvhasználót, aki így káromkodna. [...]
Mit tehet, és mit nem tehet a lektor?
Sok mindent tud, de még többet nem tud az, aki a nyelvvel foglalkozik. Pláne, ha az anyanyelvével teszi ezt, amelyet 1–5 éves kora között elsajátít, majd egész életében mint egy kiváló eszközt, használ. A nyelv ugyanis folyamatosan változik, megújul, majd elveti az újdonságokat. Mindenki, aki a nyelvet akarja vizsgálni, óhatatlanul lemaradásban van.
Persze mankónak ott van [...]
„Vonatozó” névmásaink
Szerintem kevesen tudják a vonatkozó névmások pontos használatát. Ezek a névmások a kötőszavakhoz hasonlóan kapcsolják össze egy összetett mondat két tagmondatát. Magam, nagyon megengedő és nyelvünk mindenkori mozgásához idomuló nyelvhasználóként azt gondolom, nem történik e tévesztéssel komoly baj. Ugyanakkor az értő használat eleganciát ad a szövegeknek, egy kicsi pluszt, amit talán csak érezni, nem érteni [...]
A mondat legyen rövid
Biztosan valamennyien hallottunk már kisebb gyereket, amint történetet mesél. Annyira lefoglalja a közlés maga, hogy ilyenkor a nyelv háttérbe szorul. Alig kap levegőt, ahogy mondja, így aztán nem tesz sehová sem pontot. Ehelyett az „és akkor ” kötőszóval kapcsolja egybe mondandóját.
A felnőtt sem különbözik néha, ha elfogja a közlés heve. Egy jó gondolat, egy ihlet, [...]
