Új munkatárs csatlakozott a NetLektorhoz. Szászi Tímeát kiskora óta ismerem, de azóta nagyon sok év eltelt, s mára diplomás nyelvésszé cseperedett.

2011-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán nyelv, társadalom, kultúra specializáción. A BA fokozatú diplomáját két évvel korábban szerezte magyar-néprajz szakosként. Az egyetemi tanulmányait, főleg az utolsó két évben, a nyelvészet felé orientálta, ezért inkább tartja magam nyelvésznek, mint irodalmárnak.

Eredetileg Szekszárdról származik, alap- és középfokú tanulmányait is ott végezte. Napjainkban pedig Budapesten él és dolgozik. Szabadidejében kritikusként és lektorként tevékenykedik egy underground zenei lapnál.

Mint minden eddigi munkatársunktól, tőle is megkérdeztük, miért tartja fontosnak a helyesírást, a nyelvhelyességet:

- Manapság egyre kevesebben képesek elválasztani egymástól a különböző nyelvhasználati formákat: a családit, a hivatalost, a munkahelyit stb. Ez annak is köszönhető, hogy nincs az emberek előtt megfelelő norma, a televízió nyelve jelenti sokaknak az egyetlen mintát. Azonban rengeteg olyan helyzet van az életben, amelyeknél a fent említett köznyelv már nem elegendő, sőt kifejezetten kerülendő. Meg kell találnunk a megfelelő regisztert. Ha pedig mindezt írásban tesszük, akkor lényeges, hogy a szövegünk ne hemzsegjen a helyesírási és nyelvhelyességi hibáktól, ellenkező esetben nem hiszem, hogy bárki is megfontolandónak, jelentősnek tartaná a szavainkat.

Charles Duncombe a BBC brit közszolgálati médiumnak úgy nyilatkozott, akár egyetlen helyesírási hiba miatt is a felére csökkenhetnek az internetes eladásai egy cégnek. Ezt a szakértő saját weboldalának statisztikáiból állapította meg, amelyen egy helyesírási hiba javítását követően az egy felhasználóra jutó bevételek a duplájukra emelkedtek. A többek közt utazással, divattal és mobiltelefonokkal foglalkozó oldalakat működtető szakembert nyilatkozata szerint meglepte, hogy általában mennyire rossz a helyi munkaerő írásbeli kommunikációja.

Mindez egyetlenegy magazin első oldaláról...

Duncombe úgy véli, hogy a legnagyobb problémát az internetes cégek munkaerő-toborzása során a helyesírás okozza, a különböző technológiák használatára képes dolgozókat sokkal egyszerűbben tudnak találni. A szakember szerint az e-kereskedelemmel foglalkozó cégeket különösen érinti a jelenség, de mivel egyre több cég van jelen az interneten, a rossz helyesírás általános probléma lesz, mivel hamarosan mindennemű értékesítéssel kapcsolatos kommunikáció a világhálón keresztül, írásban zajlik majd.

A szakértő szerint az emberek általában az alapján ítélik meg egy oldal hitelességét, megbízhatóságát, hogy annak tartalma jó helyesírással íródott-e. Így lehet bármilyen fejlett egy webbolt, ha a szöveges része tele van hibával, akár milliókat veszíthet a üzemeltető bevételeiből. Emellett ha a szövegek tele vannak helyesírási hibával, a látogató akár azt is hiheti, hogy egy adathalász honlappal dolga, ahol nem akar vásárolni.

Forrás: Origo.

Több hónapnyi előkészítés és toborzás után tegnap lezárult a tagi regisztrációk első szakasza, és 140 fő látta értelmesnek és értékesnek, hogy egy zártkörű, szakmai tudás- és információmegosztó klubhoz tartozzon, ahol hasonló gondolkozású emberekkel beszélgethet. A kezdeti eredmények és lelkesedés mindenképpen biztatóak, hiszen a klubban tegnapig már több mint 989 szakmai bejegyzés volt található. Sokszor közel, vagy több mint 100 hozzászólással.

A MAMASZ Marketing Klub alakuló, elnökségi ülése

A cél elsősorban a közös értékteremtés, piaci szerepvállalás, megítélési és versenyelőnyök elérése a tagok számára. Tudásmegosztás, piaci kutatások, előrejelzések publikálása a szakma felé, és nem utolsó sorban a kapcsolati tőke és az egymással történő együttműködés erősítése.

A tagok közt már most is ismert szakemberek, üzletemberek, marketing döntéshozók szerepelnek, akik örömmel segítenek a másik tagnak, ha annak egy-egy kapcsolatra, kritikára vagy véleményre van szüksége.

A klub weboldala a http://klub.mamasz.hu címen található, itt lehet regisztrálni. Akiket taggá fogadnak, azok belépést nyernek a Facebookon működő ingyenes, zárt csoportba, illetve VIP tagság esetén részt vehetnek a havonta megrendezendő szakmai klubesten is, ahol érdekes előadások és bemutatók mellett lehetőség válik ismerkedni, kapcsolatokat építeni, partnereket találni, üzletelni.

Hogy kikre számítanak a klubban? Elsősorban marketing és reklámszakembereket, vállalkozókat, döntéshozókat, és mindenkit, aki ezeken a területeken tapasztalattal bír, és aki úgy gondolja, hogy helye van egy ilyen közösségben. Természetesen fogadja el az alapszabályzatot, hozzon szakmai értéket a klubba, ossza is meg azokat, és akkor számíthat rá, hogy ő is rengeteg értékes információval, tudással és kapcsolattal gazdagodhat.

Aki egyelőre még hezitál, az kövesse a klub nyílt Facebook oldalát, ahol a legfontosabb és a nagyközönségre is tartozó információkat megosztják az érdeklődőkkel – remélhetőleg ezzel is kedvet csinálva a klubba történő belépésre.

A NetLektor nem sokáig hezitált. A meghívás után néhány órával már a VIP tagok között voltunk, és csak ezt tudjuk ajánlani minden korábbi és jövőbeli partnerünknek!

Addig is találkozzunk a 2011. július 26-i első klubesten, amelynek részletei a klub honlapján találhatók.

Nem köntörfalazok, kezdem a válasszal: marketingszakértő, egybeírjuk. Hiába írják olyan sokan külön – hibásan -, hiába ajánlja még a Google is a helytelen verziót, ha rákeresünk.:)

Igyekszem egyszerűen, logikus gondolkodással levezetni, mikor írjuk a szakértő szót egybe, és mikor külön attól a területtől, amelynek a szakértője valaki.

Különböztessünk meg három esetet. Így ha később elakadunk egy szakértői terület helyesírásánál, akkor elég végigfuttatnunk a három szituációt, és aszerint, hogy melyiknek felel meg a kérdésünk, máris el tudjuk dönteni, külön vagy egybe kell azt írni.

Ha a terület, amelynek szakértője valaki, i-re végződik (i képzős), akkor mindig különírjuk. Lásd jogi szakértő, katonai szakértő, élelmezési szakértő stb.

Ha a terület, amelynek szakértője valaki, egyben egy szakma is, akkor különírjuk. Lásd mérnök szakértő, közgazdász szakértő, építész szakértő stb. (Az orvosszakértő kivétel, azt egybeírjuk.)

Egyetlen egy esetben írjuk egybe, akkor ha konkrétan valaminek a szakértője valaki. Lásd borszakértő, elmeszakértő, írásszakértő, marketingszakértő.:)

Zárójelben jegyzem meg, ha ez utóbbi esetben a szótagok száma meghaladja a hatot, akkor kötőjellel írjuk. Lásd élelmiszer-szakértő.

Dr. Ken Smithnek, a brit Buckinhamshire New University tanárának meglepő ötlete támadt: sok évnyi bosszankodás után most azt javasolja, fogadják el a legáltalánosabb helyesírási hibákat az egyes szavak változataiként. Smith ugyanis unja, hogy kriminológia professzorként diákjai helyesírási bakiktól hemzsegő írásait kell javítgatnia.Az ember azt gondolná, ha egy egyetemi oktató helyesírási hibáktól hemzsegő dolgozatokat kap kézhez, határozott lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy azok kicsit gyakrabban vegyék kezükbe a helyesírási kéziszótárt. Egy brit tanár azonban annyira belefáradt az apró bakik javítgatásába, hogy jóval radikálisabb megoldást javasolt: helyesírási amnesztiát kért a húsz leggyakoribb hiba számára.Dr. Ken Smith arra biztatja a felsőoktatási intézmények oktatóit, hogy a jövőben ne vegyék észre azt a húsz bakit, amelyet a leggyakrabban követnek el a hallgatók – tekintsenek úgy az „alternatív” megoldásokra, mint a standard helyesírás változataira. Az akadémikus kegyelem vonatkozna a „February” (február), „ignore” (figyelmen kívül hagy) és „speech” (beszéd) szavakra is, melyeket a diákok előszeretettel írnak le „r” nélkül „Febuary”-ként, „e” nélkül „ignor”-ként. A „speech” esetében általában a második „e”-t „a”-ra cserélik.

Forrás: Origo.

„Megjelent az Édes Anyanyelvünk 2010. évi első száma. A nyelvhasználat, a szókincs- és a kommunikációs viszonyok változása most is kiemelt témakörök. Olvashatunk A magyar nyelv nagyszótárának keletkezési körülményeiről, és annak szakmai körökben aratott sikereiről Gerstner Károly tollából, és az is kötőszó mondatbeli helyzetét firtató Elekfi László kérdésfeltevéséről, hogy az irodalmi nyelv vagy az érthetőség legyen a mérvadó a kötőszóhasználatban. Balázs Géza cikke a lassan feledésbe merülő pénzekről, mint például a fillér, krajcár vagy fabatka, kifejezetten aktuális, ha az euró (euro) és forint, vagy ha a minket Európában körülvevő népek pénznemeinek viszonyát szemléljük. Akadnak olyan szavaink is, melyeket általánosan ismert jelentésüktől eltérően használnak, ezért Büky László néhány példa segítségével mutatja be írásában az anno, a korc és az ájtatos manó valódi jelentését.

Minya Károly olyan szavakat gyűjtött össze különböző nyelvekből, melyek hangalakja véletlenszerűen megegyezik néhány magyar szóéval. Az angol, német, spanyol, francia, dán, de még az eszperantó nyelvben is akadnak ilyen példák, sőt az író kedélyesen megjegyzi, hogy neki is osztoznia kell a Minya néven, méghozzá egy egyiptomi várossal. A nyelvek közötti kapcsolatokkal foglalkozik H. Tóth István és Radek Patloka is, akik a magyar az orosz és a cseh szleng világába kalauzolnak, és megállapítják, hogy mindenhol vannak olyan generációk, akik keresik a nyelvi megfelelőket a hasonló élethelyzetekre. Ez köti össze őket. Cikkében Tasnádi Edit is nyelvi kapcsolatokat elemez, ő azonban a történelmi török nyelvi hatásokkal foglalkozik, korszakokra lebontva azt, szókincsbeli példákkal alátámasztva. Horváth Péter a rövidítések szabályszerűségein töpreng, megpróbál rövidítési tendenciákat megállapítani, azonban a példák sorolása közben rengeteg kivétellel is találkozik.

Az olvasólámpa rovatban Balázs Géza és Takács Szilvia közös munkája, a Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe, Komoróczy György Édes Anyanyelvünk, és Kósa András tankönyvírási segédletét méltatják. Mindhárom könyv hiánypótló a maga területén, hasznos és értékes munka. Ebben a számban olvashatjuk még a 2009. évi Lőrincze-díjasok, Dr. Bozsik Gabriella és Dr. Nagy L. János méltatását.
A cikkek mellett az olvasó tájékozódhat az anyanyelvápoló mozgalom híreiről, eseményeiről, válaszokat kaphat különböző helyesírási kérdésekre, megismerkedhet új szavakkal és kifejezésekkel. Grétsy László Pontozó című rovatában pedig érdekes rejtvényekkel találkozhat.

Az Édes Anyanyelvünk újság a 2009-es Kazinczy-emlékév tiszteletére egy melléklettel készült. A Kazinczy munkásságát méltató, emléke előtt tisztelgő írások, valamint az emlékév eseménytörténetének összefoglalása kapott itt helyet. Olvasható itt egy beszélgetés Radványi Györggyel, A Magyar Nyelv Múzeuma tervezőjével, aki elmondja, hogyan valósulhatott meg az 1994-ben csak álomnak tűnő vállalkozás. A mellékletet egy Kazinczy Ferencről szóló színvonalas szellemi vetélkedő zárja. A rejtvények megoldását 2010. március 31-ig várják a szerkesztőség címére.”

Forrás: Anyanyelvápolók Szövetsége

A folyóirat az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapjáról, illetve innen is letölthető.

Szombaton megtartottuk az első Közösségi Marketing Napot, amely az eddigi visszajelzések alapján nagyon nagy sikert aratott a hallgatóságnál. Vidám hangulat, mégis rengeteg információ jellemezte az egész napot, s talán épp ez is a titka a pozitív fogadtatásnak. Persze, ehhez nem elég, hogy az előadók felkészülten, hatalmas készlet információbombával érkezzenek a konferenciára. Kell hozzá a hallgatóság tudásszomja is, és hogy merjenek kérdezni, kérdezni és kérdezni. A KM Napon ebben az egyben egészen biztosan nem volt hiány.

Összesen hat előadás volt, mindegyik a közösségi marketing köré csoportosult. Így szó volt a közösségi marketingről általánosságban és a közösségi kommunikáció alapvető szabályairól is, de gyakorlati, lépésről lépésre levezetett tanácsokat is kaptak a résztvevők arról, hogyan építsék fel marketing stratégiájukat a közösségi oldalakon. Papp Zoltán és Molnár Ferenc előadásait egyaránt nagy figyelem, s annál is több komoly kérdés kísérte.

A délutáni blokkot már én nyitottam „Helyesen a weben, helyesen a közösségi médiában” című előadásommal. Bár sokan azt gondolnák, hogy a helyesírás kilóg a konferencia többi témája közül, de a hallgatóság hamar belátta, ez bizony nem így van. Hiszen egy dolog, hogy tudjuk, mikor hová mit kommunikáljunk, de mit sem ér az egész, ha mindezt rosszul tesszük. Előadásomban azon túl, hogy rámutattam, mennyire fontos, milyen hatást keltünk az emberekben az írott szövegeinkkel, egy komplett elsősegélydobozt is átnyújtottam a hallgatóságnak, amelyben rengeteg eszközt találtak. Segítségükkel ők már ki tudják szűrni a komolyabb szöveghibákat.

Mindemellett több gyakorlati példát is megnéztünk, amelyek nagy része igen komoly derültséget okozott a társaságban. Sokan meglepődtek a névjegykártyával kapcsolatos mondandómon, de mind közül talán – az egyáltalán nem szalonképes elnevezésű – „picsaszleng” témakörnél alakult ki a leghevesebb interakció. Általánosságban a jó hangulat, a sok érdeklődő kérdés, felvetés jellemezte az előadásomat, amiért nagyon hálás vagyok a közönségnek. Nélkülük fele ilyen jól sem sikerült volna!

Minden a minőségen múlik
By Váraljay Zsuzsanna on 2010. február 6. szombat

Ma már – remélhetőleg – közhelynek számít, hogy az első benyomás mindent visz. Ha ezt elszúrjuk, nem sok esélyünk van arra, hogy még valaha is helyrehozzuk. Nem is gondolnánk, hány olyan terület van, amelyeknél oda kell figyelnünk arra, hogy milyen üzenetet közvetítünk mások felé, milyen első benyomást érünk el vele. Tóth Krisztával, ismertebb nevén NetLektorral erről beszélgettünk.

- Sokszor halljuk tőled, mennyire fontos az első benyomás. Elmondanád azoknak is, akik még esetleg nem tudják?

- Nagyon egyszerű: az első benyomás a legfontosabb hatás, amelyet másokra teszünk, és nincs második esélyünk, hiszen első benyomás csak egyszer van. Mindez ráadásképpen az első 15 másodpercben alakul ki, vagyis ennyi időnk van arra, hogy valakiben jó érzéseket keltsünk magunkkal kapcsolatban. Ha ott és akkor ennek pont az ellenkezőjét érjük el, akkor a másik fél már eleve negatívan fog mindenhez hozzáállni, amit mondunk, vagy amit teszünk.

- Milyen szempontok alapján alakul ki az első benyomás?

- Sokan azt hiszik, hogy ez a bizonyos első benyomás csak a személyes találkozásokra vonatkozik, a kézfogás erősségén, a hangunk határozottságán, a szemkontaktuson, az öltönyünk, kosztümünk kifogástalanságán múlik. De elfeledkeznek arról, hogy az emberek többsége – pláne, ha vállalkozásokról beszélünk – nem személyesen velünk, a cégvezetővel, a cég képviselőjével találkozik először, s így nem ez alapján alakul ki az első vélemény rólunk. A kommunikáció felgyorsulásának és az internetnek köszönhetően a leendő ügyfeleink először valamilyen kiadványban, például a honlapunkon, blogunkon, szórólapon, újságban találkozik velünk, vagyis az első benyomás az itt szerzett tapasztalatokon múlik. Ezekben pedig elsősorban a szöveg a közös, vagyis az itt megjelenő írásunk, szövegünk képvisel minket. Ennek minőségén múlik minden.

- Ennyire fontos lenne az, hogy mit és hogyan írunk le?

- Igen. Ha itt olvashatatlan, nehezen értelmezhető szöveggel, elírásokkal, durva – vagy finomabb szemeknek kevésbé durva – helyesírási hibákkal találkozik a leendő ügyfél, akkor az abban a pillanatban kialakuló véleménye nem épp hízelgőnek mondható. Gondoljunk bele! Ha már az első oldalon, például a bemutatkozó szövegünkben vagy a termékünkről, szolgáltatásunkról szóló leírásban, amelyben épp arról akarjuk meggyőzni, hogy milyen szuper az, amit kínálunk neki, szarvashibákkal találkozik az olvasó, akkor miért alakulna ki benne bárminemű bizalom is felénk vagy a termékünk felé? Ha már azt a pár mondatot hibásan írjuk le neki, miért hinné el, hogy a termék vagy a szolgáltatás jobb lesz ennél?

- Mit lehet tenni ennek kikerülése érdekében?

- A saját hibáit ritkán veszi észre az ember, különösképpen, ha a helyesírásunkról, fogalmazásunkról van szó. Fontos, hogy egy kívülálló – a szöveghez érzelmileg kevésbé kötődő -, a korrektúrázásban, írásban, publikálásban jártas szakember, egy lektor is átnézze a szöveget. Ez elengedhetetlen eleme a bizalomkeltésnek, illetve annak megtartásának.

- Mindig is szerettem volna megkérdezni: tulajdonképpen mit is csinál egy lektor?

- A gyakorlatban a lektor egyrészt tartalmilag ellenőrzi az adott szöveget, szükség szerint kiegészíti, helyesbíti azt. Ebbe a munkába beletartozik a tartalmi tévedések, pontatlanságok, kétértelműségek kiigazítása is. Másrészt – ez a legismertebb – nyelvtani szempontok szerint ellenőrzi a szöveget. Itt megkülönböztetünk úgynevezett durvalektorálást és finomlektorálást. Előbbi a súlyosabb helyesírási vagy nyelvi hibák kijavítását, utóbbi az apróbb elírások, elgépelések javítását, zárójelezés helyesbítését jelenti. Persze ennél sokkal tágabb területet ölel át a lektori munka. A NetLektornál van olyan is, hogy kéziratokat bírálunk el, esetleg kiadásra, előadásra készítünk elő szövegeket, de komplett szövegírásra, sőt könyvírásra is kértek már fel minket. Mindemellett szorosan együttműködünk egy angol tolmáccsal is, aki a hozzánk beérkező angol nyelvű szövegek lektorálását végzi el, hiszen az üzleti élet nem áll meg a magyar határoknál.

- Úgy tudom, részt veszel a Közösségi Marketing Napon is.

- Igen, ez így van. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy meghívtak erre a konferenciára mint előadót. Sokáig gondolkoztam azon, hogy miről is beszélhetnék én, aki írások javításával foglalkozik. De aztán rájöttem, hogy rengeteg tanácsot és ötletet tudok adni az embereknek, hogyan kerülhetik el a legalapvetőbb hibákat, milyen trükköket alkalmazhatnak stb. Így végül egy komplett elsősegélydobozt állítottam össze a konferencia résztvevőinek, amelyhez bármikor nyúlhatnak, ha szöveget kell írniuk, legyen az akár egy honlap, egy blog szövege, egy cikk, egy reklámanyag, amelyet másoknak szánnak, és amely alapján majd véleményt alkotnak róluk és a termékükről az emberek.

Az interjút eredeti formájában itt olvashatjátok.