﻿<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: Oldás és kötés</title>
	<atom:link href="http://www.netlektor.hu/2010/05/04/gondolatjel/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.netlektor.hu/2010/05/04/gondolatjel/</link>
	<description>...mert a szó elszáll, az írás megmarad.</description>
	<lastBuildDate>Tue, 17 Jan 2012 03:52:53 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.9.2</generator>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
		<item>
		<title>Szerző: Kovács János</title>
		<link>http://www.netlektor.hu/2010/05/04/gondolatjel/comment-page-1/#comment-7958</link>
		<dc:creator>Kovács János</dc:creator>
		<pubDate>Fri, 23 Sep 2011 07:02:22 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.netlektor.hu/?p=904#comment-7958</guid>
		<description>Az a baj, hogy még egy kötőjelet se mindig használjuk és nem mindig a megfelelő módon. A kétfajta kötőjel újabb használata újabb nehézséget okoz. 
Olvasás viszont mindig könnyen van, ha nincsen minden túlbonyolítva.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Az a baj, hogy még egy kötőjelet se mindig használjuk és nem mindig a megfelelő módon. A kétfajta kötőjel újabb használata újabb nehézséget okoz.<br />
Olvasás viszont mindig könnyen van, ha nincsen minden túlbonyolítva.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Faragó Éva</title>
		<link>http://www.netlektor.hu/2010/05/04/gondolatjel/comment-page-1/#comment-5948</link>
		<dc:creator>Faragó Éva</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 25 Aug 2010 12:49:21 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.netlektor.hu/?p=904#comment-5948</guid>
		<description>Egy kicsit hadd pontosítsak. A magyar szövegekben is van kvirtmínusz, csak a tipográfia fejlődése háttérbe szorította, mondván, így szebb a szöveg ritmusa. Az angol viszont valóban használja, sőt mellette a félkvirtmínuszt is, amely szintén elöl-hátul ragad: évszámok, számkapcsolatok között (1848–1849, 25–50); útviszonylatok jelzésére (Budapest–London); társszerzők nevének összekapcsolására (Brown–Perkins); népek kapcsolatánál (British–Hungarian). Jó néhány éve azonban az angol nyelvű magyar kiadványokban nem látni a kétféle mínusz használatát.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Egy kicsit hadd pontosítsak. A magyar szövegekben is van kvirtmínusz, csak a tipográfia fejlődése háttérbe szorította, mondván, így szebb a szöveg ritmusa. Az angol viszont valóban használja, sőt mellette a félkvirtmínuszt is, amely szintén elöl-hátul ragad: évszámok, számkapcsolatok között (1848–1849, 25–50); útviszonylatok jelzésére (Budapest–London); társszerzők nevének összekapcsolására (Brown–Perkins); népek kapcsolatánál (British–Hungarian). Jó néhány éve azonban az angol nyelvű magyar kiadványokban nem látni a kétféle mínusz használatát.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>

