A helsinkii Peugeot-ok Montreux-ig hajtottak

Azt veszem észre munkám során, hogy egyre több idegen szó van az elém kerülő írásokban. Ez persze szerintem nem baj, az viszont annál inkább, hogy teljes a káosz a tekintetben, hogyan kell toldalékolni ezeket a szavakat, hogy végül megtalálják helyüket a magyar mondatban.

A legtöbb nyelvhasználó tapasztalataim szerint szinte automatikusan kötőjelet tesz az idegen szó és a toldalék közé (például *cowboy-nak), feltehetőleg azért, hogy világosan jelezze, idegen test van a mondatban. Pedig az akadémiai helyesírás szerint ezeket a találkozásokat épp fordítva kell jelölni: az úgynevezett néma hang és a magyarban különösnek számító betűtalálkozások kivételével

– guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; joliot-curie-s, châlons-sur-marne-i (ezek az evangélium igéi, akarom mondani, a szabályzat példái) –

minden toldalékolt idegen szó szótöve egybeírandó a toldalékkal (azaz a helyesírás szerint cowboynak, Hawaiin, Daewooval, Waterlooban; Sopianaet, Anjouk – és persze: Madáchcsal, Kossuthtal).

Ezért általában az téveszt kevesebbet, aki bátran egybeírja ezeket a szóalakokat, hiszen a kivételek köre igen-igen szűk, gyakorlatilag a nem ejtett szóvégi e betű, meg a háromnál rendszerint több betűből álló szóvégek tartoznak ide (-ier, -ais, -eaux, -eaud, -eault és a többi).

Kategória: HelyesírásHogyan írjuk?Kiemelt írásaink

Címkék:

A szerzőről: Sarnyai Tibor, újságíró, print és online kiadványszerkesztő. Magyar nyelv és irodalom, illetve kommunikáció szakos diplomát szerzett 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán. A Délmagyarország című megyei napilap tudósítójaként kezdte a szakmát, később a makói önkormányzat hetilapjának szerzője, olvasó- és tördelőszerkesztője lett. Jelenleg is ez a főállása.

RSS(5) hozzászólás

Szólj hozzá! | Trackback URL

  1. Nagyon köszönöm, ezt eddig én is rosszul csináltam.
    Kíváncsi lennék, hogy alakult ki bennem az a tévhit, hogy kötőjellel írandó az idegen szavak toldaléka. A tömeg vonzása?

  2. sarnyait szerint:

    Szerintem mindössze annyi történt, hogy éreztetni akartad, idegen szót írsz. Ezzel szemben a helyesírás a nyelvet használók azon törekvését követi, hogy bedarálja ezeket a szavakat a saját rendszerébe, hogy idővel elveszítsék idegenségüket.

  3. D. Bikfalvi Moni szerint:

    Nem egészen ugyanez, bár tulajdonképpen idegen szóból keletkezett, de a tetejében rövidítés is: szerintetek hogy kell helyesen írni azt, hogy MLM + -vel rag? Tehát MLM-mel vagy MLM-el? Vagy máshogy? Köszi!

  4. NetLektor szerint:

    Szia, Móni! :)

    Az mlm nem rövidítés, hanem mozaikszó az én értelmezésemben. Rövidítés és mozaikszó között az a különbség, hogy az előbbit, ha rövidítve is írjuk, teljes nevén ejtjük ki (cm = centiméter, N. Y. = New York, s. k. = saját kezével), utóbbit viszont betűzve: emelem. (Persze, vannak kivételek, lásd zrt., rt., ezek még rövidítésnek számítanak, annak szabályai vonatkoznak rá, pedig a köznyelvben már betűzve ejtjük.)

    A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyent a kiejtett alakjuk megkíván, és azokat kötőjellel kapcsoljuk hozzájuk: BKV-nál, MÁV-ot, ENSZ-szel, tsz-szel.

    Tehát kérdésedre válaszolva: mlm-mel.

    Még egy dolog. Az mlm jelentése multi level marketing (többszintű hálózati értékesítés), vagyis nem tulajdonnévből keletkezett mozaikszó, így kisbetűvel kellene írni.

  5. Kovács János szerint:

    Az az érdekes, hogy először fonetikusan írjuk le és akkor már kötőjel nélkül írjuk. Például a Situation szót majdnem szituációnak ejtjük angolban is, csak a végét ejtjük másképp. De lehet hogy már az eredeti szót is sokan leírák kötőjel nélkül és ez szintén rásegített az angol szó átvételéhez. Nem tudom, hogy hogyan történik ez a folyamat, de nagyon érdekes lehet.

Szólj hozzá!

Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.