A helsinkii Peugeot-ok Montreux-ig hajtottak
sarnyait | 2010. március 24. | 5 hozzászólás
Azt veszem észre munkám során, hogy egyre több idegen szó van az elém kerülő írásokban. Ez persze szerintem nem baj, az viszont annál inkább, hogy teljes a káosz a tekintetben, hogyan kell toldalékolni ezeket a szavakat, hogy végül megtalálják helyüket a magyar mondatban.
A legtöbb nyelvhasználó tapasztalataim szerint szinte automatikusan kötőjelet tesz az idegen szó és a toldalék közé (például *cowboy-nak), feltehetőleg azért, hogy világosan jelezze, idegen test van a mondatban. Pedig az akadémiai helyesírás szerint ezeket a találkozásokat épp fordítva kell jelölni: az úgynevezett néma hang és a magyarban különösnek számító betűtalálkozások kivételével
– guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; voltaire-es, voltaire-izmus, bordeaux-i, lille-i, ploieşti-i; joliot-curie-s, châlons-sur-marne-i (ezek az evangélium igéi, akarom mondani, a szabályzat példái) –
minden toldalékolt idegen szó szótöve egybeírandó a toldalékkal (azaz a helyesírás szerint cowboynak, Hawaiin, Daewooval, Waterlooban; Sopianaet, Anjouk – és persze: Madáchcsal, Kossuthtal).
Ezért általában az téveszt kevesebbet, aki bátran egybeírja ezeket a szóalakokat, hiszen a kivételek köre igen-igen szűk, gyakorlatilag a nem ejtett szóvégi e betű, meg a háromnál rendszerint több betűből álló szóvégek tartoznak ide (-ier, -ais, -eaux, -eaud, -eault és a többi).
Kategória: Helyesírás • Hogyan írjuk? • Kiemelt írásaink
A szerzőről: Sarnyai Tibor, újságíró, print és online kiadványszerkesztő. Magyar nyelv és irodalom, illetve kommunikáció szakos diplomát szerzett 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán. A Délmagyarország című megyei napilap tudósítójaként kezdte a szakmát, később a makói önkormányzat hetilapjának szerzője, olvasó- és tördelőszerkesztője lett. Jelenleg is ez a főállása.


Nagyon köszönöm, ezt eddig én is rosszul csináltam.
Kíváncsi lennék, hogy alakult ki bennem az a tévhit, hogy kötőjellel írandó az idegen szavak toldaléka. A tömeg vonzása?
Szerintem mindössze annyi történt, hogy éreztetni akartad, idegen szót írsz. Ezzel szemben a helyesírás a nyelvet használók azon törekvését követi, hogy bedarálja ezeket a szavakat a saját rendszerébe, hogy idővel elveszítsék idegenségüket.
Nem egészen ugyanez, bár tulajdonképpen idegen szóból keletkezett, de a tetejében rövidítés is: szerintetek hogy kell helyesen írni azt, hogy MLM + -vel rag? Tehát MLM-mel vagy MLM-el? Vagy máshogy? Köszi!
Szia, Móni!
Az mlm nem rövidítés, hanem mozaikszó az én értelmezésemben. Rövidítés és mozaikszó között az a különbség, hogy az előbbit, ha rövidítve is írjuk, teljes nevén ejtjük ki (cm = centiméter, N. Y. = New York, s. k. = saját kezével), utóbbit viszont betűzve: emelem. (Persze, vannak kivételek, lásd zrt., rt., ezek még rövidítésnek számítanak, annak szabályai vonatkoznak rá, pedig a köznyelvben már betűzve ejtjük.)
A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyent a kiejtett alakjuk megkíván, és azokat kötőjellel kapcsoljuk hozzájuk: BKV-nál, MÁV-ot, ENSZ-szel, tsz-szel.
Tehát kérdésedre válaszolva: mlm-mel.
Még egy dolog. Az mlm jelentése multi level marketing (többszintű hálózati értékesítés), vagyis nem tulajdonnévből keletkezett mozaikszó, így kisbetűvel kellene írni.
Az az érdekes, hogy először fonetikusan írjuk le és akkor már kötőjel nélkül írjuk. Például a Situation szót majdnem szituációnak ejtjük angolban is, csak a végét ejtjük másképp. De lehet hogy már az eredeti szót is sokan leírák kötőjel nélkül és ez szintén rásegített az angol szó átvételéhez. Nem tudom, hogy hogyan történik ez a folyamat, de nagyon érdekes lehet.