A mondat legyen rövid

Biztosan valamennyien hallottunk már kisebb gyereket, amint történetet mesél. Annyira lefoglalja a közlés maga, hogy ilyenkor a nyelv háttérbe szorul. Alig kap levegőt, ahogy mondja, így aztán nem tesz sehová sem pontot. Ehelyett az „és akkor ” kötőszóval kapcsolja egybe mondandóját.

A felnőtt sem különbözik néha, ha elfogja a közlés heve. Egy jó gondolat, egy ihlet, amely megszáll bennünket, aligha tűr halasztást. Ütjük hát a billentyűzetet, hogy semmi ki ne maradjon a szövegből. Ekkor szaladnak ki ujjunk alól a többszörösen összetett, és-sel kapcsolt mondatok.

Rövid mondat

Egy egyetemi kezdeményezés kapcsán olvastam a következő szöveget: „Szeretnénk létrehozni egy bowling-, darts- és csocsóklubot, ez annyit jelent, hogy némi tagsági díj ellenében heti rendszerességgel járhatnak a hallgatók űzni ezeket a sportágakat egy megadott időpontban. Erről természetesen már folynak a tárgyalások, hogy mikor lenne mindenkinek a legalkalmasabb, és ezen klubok tagjai természetesen automatikusan neveznek a következő sportrendezvényünkre is. És szeretnénk csinálni majd külön-külön bajnokságokat: külön bowling, külön biliárd, külön darts, és ezekre lesz majd ingyenes a nevezési díj a klub tagjainak, és természetesen a jövőben megrendezésre kerülő kocsmaolimpiák nevezési díjából is kedvezményt kapnak majd a klubtagok.”

Rendkívül nehéz elolvasni így, mert burjánoznak a többszörösen összetett mondatok, amelyeket mindig ugyanúgy köt össze a szerző. Bár érthető, de fárasztó a szöveg, ez pedig nem lehet célja egy alapvetően jó kezdeményezést bemutató írásnak. Hogy szólhatna mindez tömörebben és ergonómikusan?

„Létrehozunk majd egy bowling-, darts- és csocsóklubot. Itt némi tagsági díj ellenében heti rendszerességgel egy megadott időpontban járhatnak a hallgatók űzni a sportágakat. Természetesen még tárgyalások folynak: mikor lenne mindenkinek a legalkalmasabb. A klubtagok ráadásul automatikusan indulói lesznek a következő sportrendezvényünknek is. Tervezzük a külön-külön bajnokságokat: egyet a bowlingnak, egyet a biliárdnak, egyet pedig a dartsnak. A klub tagjainak nem kell ezekre nevezési díjat fizetniük, ahogy a jövőben megrendezendő kocsmaolimpiák nevezési díjából is kedvezményt kapnak majd.”

Javaslom tehát, hogy írás közben is vegyünk levegőt. Minél gyakrabban. Mert amikor mi elhallgatunk, az olvasó is megpihenhet, és talán ezekben a pillanatokban hat rá a legjobban az írásunk.

Kategória: Szövegírás

Címkék:

A szerzőről: Sarnyai Tibor, újságíró, print és online kiadványszerkesztő. Magyar nyelv és irodalom, illetve kommunikáció szakos diplomát szerzett 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán. A Délmagyarország című megyei napilap tudósítójaként kezdte a szakmát, később a makói önkormányzat hetilapjának szerzője, olvasó- és tördelőszerkesztője lett. Jelenleg is ez a főállása.

RSS(6) hozzászólás

Szólj hozzá! | Trackback URL

  1. Ágoston Péter szerint:

    Ebbe a hibába én is gyakran beleesek…

  2. Matyi szerint:

    Szerintem nem igaz. A hosszú mondatokkal sokkal jobban meg lehet fogalmazni, pontosítani a dolgokat, de a rövid mondatok összeszaggatják a mondanivalót.
    Ezen kívül a lelkesedés látszik ezen a hirdetésen; az, hogy végre tenni akar valamit, és a cselekvés hevében olyan apróságokra, mint a helyesírás, meg a tördelés, nincsen ideje.
    Ezzel nem mentegetni akarom, de a szerkesztett hirdetési verzió kevésbé tetszik. Nincs benne a lelkesedés annyira.

  3. sarnyait szerint:

    A fenti szöveg nem hirdetés, annak egyik formája sem felelne meg. Természetesen igazad van, van helye a hosszú mondatnak is a nap alatt, de nem az olyannak, amely egyszerű és-ekkel köti össze a mondanivaló, mert a monotóniánál kevés riasztóbb ügy létezik szerény véleményem szerint.

    A lelkesedés remek, hiszen a bejegyzés is azzal kezdődik, hogy az ihlet heve üti el figyelmünket a nyelvi helyességtől, de milyen szerencse, hogy van Netlektor, aki lelkesedésünket nyelvhelyességgel párosítja. :)

  4. AZBESZT szerint:

    Én igazából ezt a mondatot kifogásolom az átírt verzióban:
    „Természetesen még tárgyalások folynak: mikor lenne mindenkinek a legalkalmasabb.”

    Én úgy érzem, hogy ha már ennyire „természetes”, akkor inkább úgy kéne megfogalmazni, hogy „Természetesen még folynak a tárgyalások: mikor…”
    Ha úgy lenne, hogy „Jelenleg még tárgyalások folynak”, akkor egyetértenék a szórenddel. Vagy még inkább úgy, hogy „Jelenleg még tárgyalások folynak arról, hogy…” (A kettőspontnak ilyen szószerkezetben szerintem nincs létjogosultsága)

  5. Sarnyai Tibor szerint:

    Természetesen lehet máshogy, és lehet jobban is, mint ahogy én tettem. Örülök, hogy foglalkoztok a kérdéskörrel.

  6. AZBESZT szerint:

    Nem valami éles kritikának szántam, csak véletlenül ráakadtam erre az oldalra, és gondoltam hozzáfűzök valamit… :)
    Mindenesetre jók a cikkek :)

Szólj hozzá!

Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.