Helyesírási amnesztia?
NetLektor | 2010. március 6. | 0 hozzászólás
Érdekes cikkre bukkantam az Origon. Nem ma íródott, de elgondolkodtató:
Dr. Ken Smithnek, a brit Buckinhamshire New University tanárának meglepő ötlete támadt: sok évnyi bosszankodás után most azt javasolja, fogadják el a legáltalánosabb helyesírási hibákat az egyes szavak változataiként. Smith ugyanis unja, hogy kriminológia professzorként diákjai helyesírási bakiktól hemzsegő írásait kell javítgatnia.Az ember azt gondolná, ha egy egyetemi oktató helyesírási hibáktól hemzsegő dolgozatokat kap kézhez, határozott lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy azok kicsit gyakrabban vegyék kezükbe a helyesírási kéziszótárt. Egy brit tanár azonban annyira belefáradt az apró bakik javítgatásába, hogy jóval radikálisabb megoldást javasolt: helyesírási amnesztiát kért a húsz leggyakoribb hiba számára.Dr. Ken Smith arra biztatja a felsőoktatási intézmények oktatóit, hogy a jövőben ne vegyék észre azt a húsz bakit, amelyet a leggyakrabban követnek el a hallgatók – tekintsenek úgy az „alternatív” megoldásokra, mint a standard helyesírás változataira. Az akadémikus kegyelem vonatkozna a „February” (február), „ignore” (figyelmen kívül hagy) és „speech” (beszéd) szavakra is, melyeket a diákok előszeretettel írnak le „r” nélkül „Febuary”-ként, „e” nélkül „ignor”-ként. A „speech” esetében általában a második „e”-t „a”-ra cserélik.
A Times magazin felsőoktatási mellékletében a kriminológiát oktató professzor a következőket írta: „Rengetegen járnak az elsőévesek közül kurzusaimra, és már unom, hogy nekem kell kijavítani felháborító helyesírási hibáikat. Szerintem nem én vagyok az egyetlen oktató, aki így érez.” – vélte Smith. „De miért kéne szenvednünk? Ahelyett, hogy a közoktatásra panaszkodnánk, hatékonyan is felléphetnénk a problémával szemben. Az egyetemi oktatóknak el kéne fogadniuk azokat a hibákat, amelyeket a diákok leggyakrabban vétenek. Vagy továbbra is ezen idegeskedünk, és idegesítjük diákjainkat, vagy szépen békén hagyjuk egymást, és helyesként fogadjuk el a diákok által „favorizált” változatokat.
A professzor azt javasolja, vegyék fel a legtöbbször eltévesztett húsz szót azok közé, amelyeknek amúgy is elfogadják többfajta írásmódját. Valóban – az angol nyelv a judgment szót elfogadja a judgement változataként – miért nem lehet a truly truely is?
Dr. Smith ötlete – ha másra nem is – arra jó volt, hogy felhívja a figyelmet a brit egyetemisták hiányos tudására. Kezdeményezésével nem sokkal azután állt elő, hogy Dr. Bernard Lamb professzor közzétette a diákjai által elkövetett legsúlyosabb és leggyakoribb nyelvtani hibákat. A tanár azt állítja, az alapképzésben tanuló brit hallgatók helyesírása rosszabb, mint külföldi társaiké, akik idegen nyelvként sajátították el az angolt. Hozzátette, a helyi közoktatásból az egyetemre érkező diákok munkáiban sokkal gyakrabban találkozik elírt szavakkal, mint a külföldiekéiben.
Dr. Lambet annyira aggasztotta a diákok helyesírása, hogy elkezdett naplót vezetni a hibákról. Kevesebb, mint egy félév alatt huszonnégy oldalnyi elírt szót gyűjtött össze. Az oktató a siralmas eredményért a közoktatást tette felelőssé. „Semmi jele nincs annak, hogy a diákok általános és középiskolás éveik alatt hallanának a releváns helyesírási szabályokról, vagy hogy valaki megpróbálta volna kijavítani visszatérő hibáikat. A brit Helyesírási Társaság (Spelling Society) felmérése szerint a lakosság ötvennégy százaléka képtelen volt leírni a „zavarban van” (is embarrassed), a „külön” (separate) és a „szállás” (accommodation) szavakat. Jack Bovill, a társaság vezetője azonban hozzátette, ők nem javasolják a helyesírás megváltoztatását.
Forrás: Origo.
Kategória: Helyesírás
A szerzőről: Tóth Kriszta, kommunikációs szakember, a NetLektor megálmodója és létrehozója.
2007-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció és politológia szakain, így végzettségét tekintve okleveles kommunikációs szakember, illetve politológus. Korábban a Pécsi Napilap politika rovatát vezette, dolgozott a pécsi önkormányzatnak mint szakértő, de a bankszakmába, az üzleti kommunikációba is belekóstolt.
Korábban Pécsett, illetve Veszprémben lakott, jelenleg Szekszárdon él hároméves kisfiával és párjával.

