Interjú az Új Európai Gazdasági Magazinban
NetLektor | 2010. február 5. | 5 hozzászólás
Nem is olyan régen az a megtiszteltetés ért, hogy az üzleti körökben is neves Új Európai Gazdasági Magazin interjút készített velem a NetLektorról, az első benyomás fontosságáról, illetve a szöveg minőségének szerepéről az első benyomás kialakításában. Alább ezt az interjút olvashatjátok el, illetve a cikk végén találtok egy linket is, ahonnan PDF formátumban le is tölthetitek azt.
A szó elszáll, az írás megmarad
Az első benyomás a legfontosabb hatás, amelyet másokra teszünk – és nincs második esélyünk. A köztudatban ez a személyes találkozáskori kézfogáson, öltözködésen, beszédstíluson alapuló összhatást jelenti, pedig – főként cégek esetében – nem ekkor találkoznak velünk először. Tóth Krisztával, a NetLektor megálmodójával és szerkesztőjével Váraljay Zsuzsanna beszélgetett.
- A NetLektor egy az interneten működő szolgáltatás. Miért pont az internet?
- Hosszú évek óta élem az életem egy jó részét az interneten, s az évek múlásával egyre gyakrabban futottam bele mind a helyesírás, mind a fogalmazás terén borzasztóbbnál borzasztóbb írásokba. Ne értsen félre, nem az a baj, hogy nem tud mindenki helyesen írni, hanem az, hogy ezeket a hibákat olyan írásokban találtam, amelyek más emberek számára készültek, sok esetben adott cég ügyfeleinek szóltak. Gondoljon bele! Hol találkozik az ügyfél először a vállalattal? Annak az írásaiban – legyen az reklám, hírlevél, honlap vagy bármilyen egyéb kiadvány. Ezek alapján ítéli meg a céget. Ha itt olvashatatlan, nehezen értelmezhető szöveggel, elírásokkal, durva – vagy finomabb szemeknek kevésbé durva – helyesírási hibákkal találkozik, akkor az abban a pillanatban kialakuló véleménye nem épp hízelgőnek mondható.
- Ilyen sokat nyomna a latban a cég megítélésekor a szöveg milyensége?
- Igen. Kommunikációs szakemberként jól tudom, hogy az első benyomás az első találkozás első 15 másodpercében alakul ki, és a kapcsolat további időszakára, bizony, ez lesz a meghatározó. Az online életre mindez hatványozottan igaz, hiszen ott tényleg csak az írott szövegünk képvisel minket. De ami a legfontosabb: senkinek sem adódik második alkalma a jó első benyomásra. Vegyük csak példaként az ügyfeleknek kiküldött reklámleveleket. Ha már annak a címzésében vagy a kísérő levélben szarvashibákkal találkozik a címzett, akkor miért alakulna ki bárminemű bizalma is a feladó felé? Ha már azt a pár mondatot hibásan írják le neki, miért hinné el, hogy a termék vagy a szolgáltatás jobb lesz ennél?
- Tegyük fel, hogy én egy cég vagyok, aki szeretné elkerülni a fenti helyzetet és megkeresem a NetLektort. Tulajdonképpen mit is csinál egy lektor?
- A saját hibáit ritkán veszi észre az ember, különösképpen, ha a helyesírásunkról, fogalmazásunkról van szó. Fontos, hogy egy kívülálló – a szöveghez érzelmileg kevésbé kötődő -, a korrektúrázásban, írásban, publikálásban jártas szakember is átnézze a szöveget. Ez elengedhetetlen eleme a bizalomkeltésnek, illetve annak megtartásának. A gyakorlatban a lektor egyrészt tartalmilag ellenőrzi az adott szöveget, szükség szerint kiegészíti, helyesbíti azt. Ebbe a munkába beletartozik a tartalmi tévedések, pontatlanságok, kétértelműségek kiigazítása is. Másrészt – ez a legismertebb – nyelvtani szempontok szerint ellenőrzi a szöveget. Itt megkülönböztetünk úgynevezett durvalektorálást és finomlektorálást. Előbbi a súlyosabb helyesírási vagy nyelvi hibák kijavítását, utóbbi az apróbb elírások, elgépelések javítását, zárójelezés helyesbítését jelenti. Persze ennél sokkal tágabb területet ölel át a lektori munka. Van, hogy kéziratokat bírálunk el, esetleg kiadásra, előadásra készítünk elő szövegeket, de komplett szövegírásra, sőt könyvírásra is kértek már fel minket. Mindemellett szorosan együttműködünk egy angol tolmáccsal is, aki a hozzánk beérkező angol nyelvű szövegek lektorálását végzi el, hiszen az üzleti élet nem áll meg a magyar határoknál.
- Milyen írásokkal érdemes a lektorhoz fordulni?
- Lényegében minden olyan szöveggel, amit nem csak a saját örömünkre írunk. Ha pedig üzleti célunk is van vele, tehát a bevételünk múlhat annak minőségén, akkor egy igényesebb cég számára kikerülhetetlen a lektor megkeresése. Legyen az a honlapunk szövege, hírlevél, reklámanyag, elektronikus vagy nyomtatott kiadvány, e-book, blog vagy akár a sajtótájékoztató anyaga.
Kategória: Híreink • Rólunk írták
A szerzőről: Tóth Kriszta, kommunikációs szakember, a NetLektor megálmodója és létrehozója.
2007-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció és politológia szakain, így végzettségét tekintve okleveles kommunikációs szakember, illetve politológus. Korábban a Pécsi Napilap politika rovatát vezette, dolgozott a pécsi önkormányzatnak mint szakértő, de a bankszakmába, az üzleti kommunikációba is belekóstolt.
Korábban Pécsett, illetve Veszprémben lakott, jelenleg Szekszárdon él hároméves kisfiával és párjával.


Remek, gratula.
Azért a ’cég, aki’ a kérdésben tűri a vitát. Nem nézte át netlektor?
)
Másrészt, afféle filozofikus kérdésként: tényleg számít még a hejesírás? Tudunk még helyesen írni, minden ügyfél észreveszi a hibát, és sikít?
Nem én lektorálom az újságot.:) A kolléga védelmében pedig: mindenki hibázik.
A kérdésedre a válasz: számít. (Elég nagy baj lenne, ha nem számítana. Ezzel az erővel azt is kérdezhetted volna, hogy számít-e még a jóra való törekvés.) A sikító ügyfelet pedig nem vesszőhibák társaságában kell elképzelni. Hamarosan rakok fel példákat is a blogba.
A példát, kérlek, másoknak tedd fel, jómagam két egyetemista lapnak vagyok olvasószerkesztője, ismerem az elrettentő esetek döntő részét. De hátha meg tudsz lepni e téren.
Nem (csak) neked szánnám ezeket.
[...] Ismét interjút készítettek velem, de ezúttal a varaljay.com keresett meg. Akárcsak az Új Európai Gazdasági Magazin, itt is a szöveg minőségének fontossága volt a fő téma, de megkérdeztek arról is, mivel [...]