A magyar helyesírás szabályai

Alapmű, kötelező darab minden könyvespolcon. Az enyém már salátás, lapok szakadtak ki belőle, mégis mindig ez az első, amit előveszek, ha kérdésem támad. Ma már elektronikus formában is megtalálható, így még csak a gép mellől sem kell felállni, ha valamit meg szeretnénk nézni benne.

Itt megtalálod, de akár le is töltheted!

A magyar helyesírást a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Helyesírási Bizottsága szabályozza úgynevezett helyesírási szabályzatok kiadásával. A legutóbbi, ma is hatályos mű 1984-ben jelent meg (tizenegyedik kiadás), azóta csak utánnyomásait adták ki. Tévesen terjedt el, hogy már a tizenkettedik kiadás is megjelent, az valójában csak a tizenegyedik kiadás tizenkettedik lenyomata.:)

Története:

1832: Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai (Magyar Tudományos Akadémia, akkori nevén: Magyar Tudós Társaság)
1877: A magyar helyesírás elvei és szabályai
1901: A magyar helyesírás szabályai – az előzőhöz képest változatlan
1922: (azonos címmel)
1923: (azonos címmel)
1927: (azonos címmel)
1931: (azonos címmel)
1936: (azonos címmel)
1937: (azonos címmel)
1938: (azonos címmel)
1940: (azonos címmel)
1950: (azonos címmel)
1954: (azonos címmel)
1984: (azonos címmel)

Korunk azóta jelentősen meghaladta az ebben szereplő szókincset, így ha olyan szavakra vagyunk kíváncsiak, amelyek 1984-ben még nem léteztek, nem voltak használatosak, akkor érdemes egyéb szótárakat is igénybe venni. Az először 1999-ben, majd utána több utánnyomásban is megjelent Magyar helyesírási szótár 140 000 magyar szó és szókapcsolat írásmódját tartalmazza. A jelenlegi legfrissebb és legbővebb helyesírási útmutató és példatár az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve, amely közli és értelmezi is az AkH. szabályait, útmutatást ad azokon a részterületeken is, melyeket a szabályzat nem tárgyal, szótári része pedig 210 000-nél is több szóalakot tartalmaz.