A kevesebb néha több – Vesszőparipa 1.
NetLektor | 2009. november 19. | 10 hozzászólás
Helyesírásunk egyik legnehezebben megtanulható része a vessző használata. Rengeteg szabály vonatkozik rá, de ha egyszer megértjük a logikáját, vagy legalábbis megjegyezzük az alapvető szabályait, ritkán okoz majd gondot. Ebben szeretne segíteni a Vesszőparipa sorozatom, amelyben átveszem a legfontosabb előírásokat.
A „több mint” kifejezés esetében akkor és csak akkor használunk vesszőt a több szó után, ha összehasonlításról van szó.
Pl.: A kettő több, mint az egy.
Minden más esetben vessző nélkül írjuk. Ha mégis felmerül bennünk a kérdés, ki kell-e adott esetben tenni a vesszőt, próbáljuk meg a több szót behelyettesíteni a körülbelül vagy a nagyjából szavakkal. Ha úgy is értelmes, akkor nem kell vessző.
Pl.: Ez több mint 3 méter hosszú. (Ez körülbelül 3 méter hosszú. Így is értelmes, tehát nem kell a vessző.)
Ugyanez a szabály vonatkozik a „kevesebb mint” kifejezésre is. Tehát összehasonlítás esetén ki kell tenni a vesszőt:
Pl.: Az egy kevesebb, mint a kettő.
Amennyiben a kevesebb szó helyettesíthető a körülbelül és nagyjából szavakkal, akkor pedig nem kell a vessző:
Pl.: Ez kevesebb mint egy liter. (Ez nagyjából egy liter. Így is értelmes, tehát nem kell a vessző.)
Kategória: Helyesírás • Írásjelek
Khm! Nyelvtanóra…
Szójáték lett volna, de ezek szerint félreérthető, így inkább átírtam.
Sosem tudtam, miért jelez hibát a helyesírás-ellenőrző!
Köszi!
A word helyesírás-ellenőrzője a legkevésbé sem 100%-os. Nagyon sok esetben aláhúz egyébként helyes dolgokat, és annál is több esetben nem húz alá szarvashibákat.:) Tehát ha helyesen szeretnél írni, ne hagyatkozz csak rá.:) De legalább tanítható.:)
Egy professzor lektorálja a kiadandó könyvemet, s szerinte az alábbi mondatban Erkel után szükséges a vesszőt kitenni. Igaz ez?
„Erkel Csáky Kálmán gróf hívó szavára 1828-ban Kolozsvárra került…”
Isten ments, hogy vitába szálljak egy professzorral – nem is teszem -, de tény, hogy én is feleslegesnek érzem a vesszőt oda.;)
Köszönöm.
„Erkel Csáky Kálmán gróf hívó szavára 1828-ban Kolozsvárra került…”
Kell vessző, vagy egy gondolatjel… Erkel – Csáky Kálmán gróf hívó szavára – 1828-ban Kolozsvárra került…
mert különben nem különül el a tagmondat.
Véleményem szerint tagolás nélkül is helyes. Természetesen tagolással sem helytelen, de akkor ahhoz itt inkább a gondolatjelet javasolnám, mint a vesszőt.
Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a „Csáky Kálmán gróf hívó szavára” nem tagmondat, így ebben az értelemben semmiképpen sem indok a vessző használatára.
„Post festa” Bilbaonak már érdektelen ez a bejegyzés, de talán másoknak nem az.
Szerintem itt szükségetelen a személyneveket egymás mellett hagyni. Talán így jobb lenne/lett volna:
„Csáky Kálmán gróf hívó szavára 1828-ban Erkel Kolozsvárra került…” Máris megszűnik az írásjel-dilemma.
Ha mindenáron ragaszkodunk a szórendhez, akkor szerintem is jobb a két gondolatjel a két vesszőnél. Az egy vessző semmiképpen nem jó, hiszen nem értelmező követi. A „Csáky Kálmán gróf hívó szavára” valóban csak az állítmány többszintű (okhatározó >> minőségjelző >> birtokos jelző) bővítménye, nem pedig tagmondat.
De jólesett egy kicsit nyelvtanozni!(:-D)
Üdvözlettel: Írópult