A kevesebb néha több – Vesszőparipa 1.
NetLektor | 2009. november 19. | 10 hozzászólás
Helyesírásunk egyik legnehezebben megtanulható része a vessző használata. Rengeteg szabály vonatkozik rá, de ha egyszer megértjük a logikáját, vagy legalábbis megjegyezzük az alapvető szabályait, ritkán okoz majd gondot. Ebben szeretne segíteni a Vesszőparipa sorozatom, amelyben átveszem a legfontosabb előírásokat.
A „több mint” kifejezés esetében akkor és csak akkor használunk vesszőt a több szó után, ha összehasonlításról van szó.
Pl.: A kettő több, mint az egy.
Minden más esetben vessző nélkül írjuk. Ha mégis felmerül bennünk a kérdés, ki kell-e adott esetben tenni a vesszőt, próbáljuk meg a több szót behelyettesíteni a körülbelül vagy a nagyjából szavakkal. Ha úgy is értelmes, akkor nem kell vessző.
Pl.: Ez több mint 3 méter hosszú. (Ez körülbelül 3 méter hosszú. Így is értelmes, tehát nem kell a vessző.)
Ugyanez a szabály vonatkozik a „kevesebb mint” kifejezésre is. Tehát összehasonlítás esetén ki kell tenni a vesszőt:
Pl.: Az egy kevesebb, mint a kettő.
Amennyiben a kevesebb szó helyettesíthető a körülbelül és nagyjából szavakkal, akkor pedig nem kell a vessző:
Pl.: Ez kevesebb mint egy liter. (Ez nagyjából egy liter. Így is értelmes, tehát nem kell a vessző.)
Kategória: Helyesírás • Írásjelek
A szerzőről: Tóth Kriszta, kommunikációs szakember, a NetLektor megálmodója és létrehozója.
2007-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció és politológia szakain, így végzettségét tekintve okleveles kommunikációs szakember, illetve politológus. Korábban a Pécsi Napilap politika rovatát vezette, dolgozott a pécsi önkormányzatnak mint szakértő, de a bankszakmába, az üzleti kommunikációba is belekóstolt.
Korábban Pécsett, illetve Veszprémben lakott, jelenleg Szekszárdon él hároméves kisfiával és párjával.


Khm! Nyelvtanóra…
Szójáték lett volna, de ezek szerint félreérthető, így inkább átírtam.
Sosem tudtam, miért jelez hibát a helyesírás-ellenőrző!
Köszi!
A word helyesírás-ellenőrzője a legkevésbé sem 100%-os. Nagyon sok esetben aláhúz egyébként helyes dolgokat, és annál is több esetben nem húz alá szarvashibákat.:) Tehát ha helyesen szeretnél írni, ne hagyatkozz csak rá.:) De legalább tanítható.:)
Egy professzor lektorálja a kiadandó könyvemet, s szerinte az alábbi mondatban Erkel után szükséges a vesszőt kitenni. Igaz ez?
„Erkel Csáky Kálmán gróf hívó szavára 1828-ban Kolozsvárra került…”
Isten ments, hogy vitába szálljak egy professzorral – nem is teszem -, de tény, hogy én is feleslegesnek érzem a vesszőt oda.;)
Köszönöm.
„Erkel Csáky Kálmán gróf hívó szavára 1828-ban Kolozsvárra került…”
Kell vessző, vagy egy gondolatjel… Erkel – Csáky Kálmán gróf hívó szavára – 1828-ban Kolozsvárra került…
mert különben nem különül el a tagmondat.
Véleményem szerint tagolás nélkül is helyes. Természetesen tagolással sem helytelen, de akkor ahhoz itt inkább a gondolatjelet javasolnám, mint a vesszőt.
Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a „Csáky Kálmán gróf hívó szavára” nem tagmondat, így ebben az értelemben semmiképpen sem indok a vessző használatára.
„Post festa” Bilbaonak már érdektelen ez a bejegyzés, de talán másoknak nem az.
Szerintem itt szükségetelen a személyneveket egymás mellett hagyni. Talán így jobb lenne/lett volna:
„Csáky Kálmán gróf hívó szavára 1828-ban Erkel Kolozsvárra került…” Máris megszűnik az írásjel-dilemma.
Ha mindenáron ragaszkodunk a szórendhez, akkor szerintem is jobb a két gondolatjel a két vesszőnél. Az egy vessző semmiképpen nem jó, hiszen nem értelmező követi. A „Csáky Kálmán gróf hívó szavára” valóban csak az állítmány többszintű (okhatározó >> minőségjelző >> birtokos jelző) bővítménye, nem pedig tagmondat.
De jólesett egy kicsit nyelvtanozni!(:-D)
Üdvözlettel: Írópult